Ha az ember meghallja a Párizs szót, szinte mindig az Eiffel-torony jut eszébe. A Franciaországban, Párizsban található, toronymagas acélszerkezet, amely egyfajta a szerelem szimbóluma Ez egy olyan hely, ahová szinte minden pár szeretne egyszer ellátogatni.

Az Eiffel-tornyot azért építették, hogy a párizsi világkiállítás egyik fő látványosságaként szolgáljon. A mai napig rendkívül népszerű turisztikai célpont, évente több millió látogatót vonz. Bár világszerte csodálják, mégis sok mindent nem tudunk az Eiffel-toronyról. Íme 16 tény az Eiffel-toronyról, amit talán nem is tudtál.

1. Létrehozva, hogy vonzerő legyen

Az Eiffel-tornyot azért építették, hogy az 1889-es világkiállításon bemutassák Franciaország technológiai és mérnöki vívmányait. Az eseményen a világ minden tájáról bemutatták a találmányokat. A torony a bejárataként szolgált, és akkoriban naponta átlagosan 12 000 turistát fogadott.

A vásár első hetében a toronyban lévő lift még nem készült el, így azok, akik a torony tetejéről szerették volna megnézni a kilátást, kénytelenek voltak a lépcsőn felmenni, amely összesen 1710 lépcsőfokból áll.

2. Erősnek és költséghatékonynak tervezve

A tornyot az akkori hídépítésben alkalmazott mérnöki technikákkal építették. A tervezés során figyelembe vették a szélerőnek a szerkezetre gyakorolt hatását. Így a végleges kialakítás minimálisra csökkentette a felületet.

A torony egyes részeit Eiffel később pusztán esztétikai okokból hozzáadta a tervhez. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet ellenáll az erős szélnek, mivel az áthalad a fémkeretek közötti üres tereken, így drasztikusan csökkentve a toronyra ható erőket.

A tervezés és a felhasznált anyagok a torony szerkezeti integritásának megőrzése mellett a kivitelezés árát is ésszerűnek tartották.

3. A legmagasabb ember alkotta építmény négy évtizede

Az Eiffel-torony 1889. március 31-én készült el. 41 évig maradt a világ legmagasabb ember alkotta építménye, amíg 1930-ban a New York-i Chrysler Building át nem vette ezt a címet. Az Eiffel-torony 324 méter magas és 10 100 tonna súlyú.

4. Majdnem más nevet kapott

A torony Gustave Eiffelről, a hídépítésre szakosodott, fémszerkezetekre specializálódott mérnökről kapta a nevét. Az ő cége volt a felelős a ma már híres torony megalkotásáért. Az eredeti tervet azonban Maurice Koechlin és Emile Nouguier, két, Eiffel mellett dolgozó mérnök alkotta meg. A vásár egyik látványosságának számító 100 másik javaslat közül a torony terve nyert.

Az építményt majdnem arról a két mérnökről nevezték el, akik a torony koncepcióját megalkották, de ezt a megtiszteltetést később Eiffel kapta.

5. Rendszeresen festik

A toronyra hétévente mintegy 60 tonna festéket visznek fel. Ezt maga Eiffel tanácsolta a korrózió megelőzése érdekében. Az építményt valójában három árnyalatban festették le, amelyek a magassággal egyre világosabbá válnak. Ezt azért tették, hogy az építmény megfelelően kiemelkedjen.

Az Eiffel-tornyot kezdetben vörösesbarna színűre festették. Később festették le sárga Most már saját színe is van, amelyet "Eiffel-torony barna" néven emlegetnek. A hagyományos kézi festési módszer az egyetlen módja az építmény festésének. A modern festési módszerek használata nem megengedett.

6. Milliók látogatják a tornyot

A torony évente átlagosan 7 millió embert vonz, ezzel a világ leglátogatottabb fizetős műemléke. Csak az emlékmű jegyeladásai évente átlagosan 70 millió euró, azaz 80 millió dollár körül mozognak.

7. Majdnem elpusztították a németek

Az 1944-es német invázió során Hitler azt akarta, hogy Párizs egész városát rombolják le. Ebbe még a híres Eiffel-torony is beletartozott. A város és a torony azonban megmaradt, mert a katonaság nem követte a parancsát.

8. Majdnem fémhulladékká vált

A tornyot eredetileg csak 20 évre tervezték, de soha nem bontották le. A torony tulajdonjogát Eiffel kapta meg erre a két évtizedre, de utána át kellett adnia a kormánynak. A kormány azt tervezte, hogy fémhulladéknak szedi szét. Hogy megmentse a tornyot, Eiffel antennát épített a tetejére. Még a vezeték nélküli távírással kapcsolatos kutatásokat is finanszírozta.

A torony által biztosított vezeték nélküli kommunikáció hasznossága felülmúlta a kormánynak a fémhulladék iránti igényét, így a torony állva maradt, és Eiffel tulajdonjoga megújult.

9. Hasznos laboratóriummal rendelkezik

A torony harmadik emeletén egy laboratórium található. Eiffel és az általa meghívott tudósok számos fizikai, csillagászati, meteorológiai és aerodinamikai tanulmányt végeztek itt. Az aerodinamikai vizsgálatok elvégzésére szolgáló szélcsatorna a Wright testvérek repülőgépeinek kutatását is segítette.

10. Eiffel megalkotta a Szabadság-szobor keretét

Gustave Eiffel alkotta meg a vasvázas épületet is. Szabadság-szobor A szobor a legmagasabb fémszerkezet maradt, egészen addig, amíg az Eiffel-torony el nem foglalta ezt a címet.

11. Segített megnyerni a háborút

1914-ben a torony fontos szerepet játszott a szövetségesek győzelmében az első marne-i csatában. A torony tetején lévő állomás elfogta az ellenséges üzenetet, hogy a német hadsereg átmenetileg megszakítja előrenyomulását. Ez elég időt adott a francia hadseregnek, hogy ellentámadást indítson, amely végül győzelemre vezette őket.

12. A torony házasodott

Egy Erika LaBrie nevű amerikai nő 2007-ben feleségül vette az Eiffel-tornyot. Erika megalapította az OS Internationale-t, vagyis az Objectum-Sexuality Internationale-t. Ez egy szervezet azok számára, akik élettelen tárgyakkal alakítanak ki kapcsolatot. Amikor Erika 2004-ben meglátta a tornyot, azonnal erős vonzalmat érzett iránta. Még a nevét is Erika Eiffelre változtatta.

13. A torony zsugorodik és bővül

Az Eiffel-torony az időjárás függvényében tágul és húzódik össze. A nap melege 6 hüvelykkel magasabbá teszi, míg a hideg ugyanennyivel zsugorítja.

14. Kétszer "eladták"

Victor Lustig szélhámos középen. Public Domain

Victor Lustignak, egy osztrák-magyarországi szélhámosnak két alkalommal is sikerült becsapnia üzletembereket, hogy megvásárolják a tornyot fémhulladékért. Ezt úgy érte el, hogy utánanézett a torony közmegítélésének, és annak, hogy a kormányzat hogyan küzdött a torony fenntartásáért. Elegendő információ birtokában megkereste a célpontjait.

Lustig meggyőzte az üzletembereket, hogy a város a tornyot zárt körben akarja eladni, hogy elkerülje a nyilvános felháborodást. Ezek aztán elküldték neki az ajánlataikat, ő pedig a legveszélyeztetettebb célpontot választotta ki. Miután megkapta a fizetséget, Ausztriába menekült.

Mivel az újságokban nem jelentek meg hírek a csalásáról, még egyszer visszatért, hogy ugyanezt tegye. Sikerült ugyanazt a trükköt véghezvinnie, és a hatóságok elől az Egyesült Államokba menekülve elkerülnie.

15. A torony éjszakai fotózása illegális

Valójában illegális a torony éjszakai fotózása. Az Eiffel-torony világítása szerzői jogvédelem alatt álló műalkotásnak minősül, így a rögzített fotó professzionális felhasználása illegális. Ha azonban a kép személyes használatra készült, akkor teljesen legális.

Ennek a szabálynak az az oka, hogy a torony világítását 1985-ben adták hozzá. Az Európai Unió szerzői jogi törvényei szerint az eredeti műalkotások mindaddig védettek a szerzői jogok megsértésétől, amíg a művész él, és halála után még 70 évig. Ugyanez a szabály volt érvényben magával az Eiffel-toronnyal is. Gustave Eiffel 1923-ban hunyt el, így 1993-ban mindenkimár engedélyezték, hogy bármilyen célra fényképeket készítsenek az Eiffel-toronyról.

16. Először gyűlölték

Az Eiffel-toronynak nem mindig volt meg az a varázsa, hogy a szerelem és a romantika szimbóluma legyen. Építése során jelentős ellenérzéseket váltott ki a párizsiakból. Ennek oka az volt, hogy megjelenése kilógott a város klasszikus építészetéből.

Tiltakozásokat szerveztek, és a helyzet odáig fajult, hogy egy több mint 300 aláírást tartalmazó petíciót adtak át a kormánynak. Ez így szólt:

Mi, írók, festők, szobrászok, építészek, Párizs mindmáig érintetlen szépségének szenvedélyes szerelmesei, ezúton tiltakozunk minden erőnkkel, minden felháborodásunkkal, a fel nem ismert francia ízlés nevében, a francia művészet és történelem nevében, amelyet veszély fenyeget, a haszontalan és szörnyű Eiffel-torony építése ellen, fővárosunk szívében.

Az építményt később a város elfogadta, mert háborús időkben hasznos volt, és esztétikai okokból is.

Befejezés

Bár az Eiffel-tornyot többször majdnem lebontották, és kezdetben gyűlölték, mégis sikerült a mai napig fennmaradnia, és Párizs szimbólumává válnia. Ma már világszerte ismert, és sok turistát vonz, akik szívesen látják és érzik a város és a híres építmény varázsát.