Perszephoné - a tavasz és az alvilág görög istennője

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    Perszephoné (római Proserpine vagy Proserpina ) volt a lánya Zeusz és Demeter Ő volt az alvilág istennője, aki a tavasszal, a virágokkal, a termés és a növényzet termékenységével is kapcsolatban állt.

    Perszephonét gyakran ábrázolják úgy, hogy köntösbe öltözött, és egy gabonakévét tart. Néha megjelenik egy jogarral és egy kis ládával, hogy misztikus istenségként jelenjen meg. Leggyakrabban azonban úgy ábrázolják, hogy elrabolja őt a Hádész , az alvilág királya.

    Perszephoné története

    Perszephoné művészi megjelenítése

    A történet, amely miatt Perszephoné a legismertebb, a Hádész általi elrablása. A mítosz szerint Hádész egy nap beleszeretett Perszephonéba, amikor meglátta őt a virágok között egy réten, és elhatározta, hogy elrabolja. A történet egyes változatai szerint Zeusz már az elrablás előtt tudott róla, és beleegyezett az elrablásba.

    A fiatal és ártatlan Perszephoné néhány istennő társával együtt virágokat szedett egy mezőn, amikor Hádész berobbant a földön lévő óriási szakadékon keresztül. Megragadta Perszephonét, mielőtt visszatért az alvilágba.

    Amikor Demeter , Perszephoné anyja, felfedezte lánya eltűnését, és mindenütt kereste őt. Ez idő alatt Demeter megtiltotta a földnek, hogy bármit is termeljen, így semmi sem termett. Az egész föld kiszáradt és haldokolni kezdett, ami megrémítette a többi istent és halandót. Végül a föld éhező embereinek imái eljutottak Zeuszhoz, aki ekkor kényszerítette Hádészt, hogy adja vissza Perszephonét az őanya.

    Bár Hádész beleegyezett, hogy visszaadja Perszephonét, először egy marék gránátalmamagot kínált neki. Más beszámolók szerint Hádész egy gránátalmamagot kényszerített Perszephoné szájába. Perszephoné megette a tizenkét mag felét, mielőtt Hermes , az istenek hírnöke érkezett, hogy visszavigye őt az anyjához. Ez egy trükk volt, mivel az alvilági törvények szerint, ha valaki az alvilági ételekből evett, nem hagyhatta el az alvilágot. Mivel Perszephoné csak hat magot evett meg, kénytelen volt minden év felét az alvilágban tölteni Hádésszel. Egyes beszámolók szerint ez a szám az év egyharmada.

    Perszephoné visszatérése Frederic Leightontól

    Ez a történet a négy évszak allegóriájaként szolgál. Az az idő, amelyet Perszephoné az alvilágban tölt, a földet az őszi és téli évszakokba taszítja, míg az anyjához való visszatérése a tavaszi és nyári hónapokat, az új növekedést és a zöldellést jelképezi.

    Perszephoné a tavasz évszakához kapcsolódik, és úgy hitték, hogy az alvilágból való visszatérése minden évben a halhatatlanság szimbóluma. Mindennek a teremtőjeként és pusztítójaként is tekintettek rá. Egyes vallási csoportokban Perszephoné nevét tabu volt hangosan kimondani, mivel ő volt a szörnyűséges halottak királynője. Ehelyett más címekkel ismerték, néhány példa: Nesztisz,Kore, vagy a Szűzanya.

    Bár Perszephoné nemi erőszak és elrablás áldozatának tűnik, végül a legjobbat hozza ki a rossz helyzetből, az alvilág királynője lesz, és megszereti Hádészt. Elrablása előtt nem létezik fontos figuraként a görög mítoszokban.

    Perszephoné szimbólumai

    Perszephoné az alvilág istennőjeként ismert, mivel ő Hádész hitvese. Ugyanakkor ő a növényzet megszemélyesítője is, amely tavasszal nő, és aratás után visszahúzódik. Így Perszephoné a tavasz, a virágok és a növényzet istennője is.

    Perszephonét jellemzően anyjával, Demeterrel együtt ábrázolják, akivel közös szimbólumai a fáklya, a jogar és a gabonahüvely. Perszephoné szimbólumai közé tartoznak:

    • Gránátalma - A gránátalma jelképezi Perszephoné világának két részre osztását - halál és élet, alvilág és föld, nyár és tél stb. A mítoszban a gránátalma elfogyasztása kényszeríti őt arra, hogy visszatérjen az alvilágba. A gránátalma tehát jelentős szerepet játszik Perszephoné életében, és ezen keresztül az egész földön.
    • A gabona magjai - A gabonamag Perszephoné szerepét szimbolizálja, aki a vegetáció megszemélyesítője és a tavaszhozó. Ő teszi lehetővé, hogy a gabona növekedjen.
    • Virágok - A virágok a tavasz és a tél végének egyik legfontosabb szimbóluma. Perszephonét gyakran ábrázolják virágokkal. Amikor Hádész először látta őt, éppen virágokat szedett egy réten.
    • Szarvas - A szarvasok a tavasz teremtményei, tavasszal és nyáron születnek. A természet erejét, a kitartás és a gyarapodás képességét szimbolizálják. Ezek ideális tulajdonságok voltak ahhoz, hogy a tavasz istennőjéhez társítsák őket.

    Perszephoné más kultúrákban

    A Perszephonéban megtestesülő fogalmak, mint például a teremtés és a pusztulás, számos civilizációban léteznek. Az élet kettőssége, amely Perszephoné mítoszának középpontjában áll, nem kizárólag a görögöknél volt jellemző.

    • Az árkádiaiak mítoszai

    Úgy gondolják, hogy talán az első görögül beszélő nép, az arkádiaiak mitológiájában szerepelt Demeter lánya és Hippios (Ló-Poseidon) , akit az alvilág folyami szellemének tekintettek, és aki gyakran ló alakjában jelent meg. Hippiosz üldözte idősebb nővérét, Demetert, egy kanca formájában, és egyesülésükből született a ló Arion és egy Despoina nevű lányuk, akiről azt hitték, hogy Perszephoné. Perszephonét és Demetert azonban gyakran nem különítették el egyértelműen, ami valószínűleg azért van, mert egy kezdetlegesebbvallás még az árkádiaiak előtt.

    • A név eredete

    Lehetséges, hogy a Perszephoné név görög előtti eredetű, mivel a görögök számára hihetetlenül nehéz kiejteni a saját nyelvükön. Nevének sokféle formája van, és sok író a könnyebb közlés érdekében szabadon bánik a helyesírással.

    • A római Proserpina

    Perszephoné római megfelelője Proserpina. Proserpina mítoszai és vallási követői egy korai római boristennő mítoszával és vallási követőivel ötvöződtek. Ahogyan Perszephoné egy mezőgazdasági istennő lánya volt, úgy hitték, hogy Proserpina is Ceres, Demeter római megfelelőjének lánya, apja pedig Liber, a bor és a szabadság istene volt.

    • Az elrablás mítoszának eredete

    Egyes tudósok úgy vélik, hogy a Hádész által elrabolt Perszephoné mítosznak görögség előtti eredete lehet. Bizonyítékok utalnak egy ősi sumér történetre, amelyben az alvilág istennőjét elrabolta egy sárkány majd arra kényszerítik, hogy az alvilág uralkodója legyen.

    Perszephoné a modern időkben

    Perszephonéra és elrablásának mítoszára való utalások a kortárs popkultúrában mindenütt jelen vannak. Továbbra is népszerű figura, tragikus áldozat, ugyanakkor erőteljes és fontos istennő, aki a nőiesség erejét, ugyanakkor sebezhetőségét jelképezi.

    Perszephonéra számos utalás található az irodalomban, versek, regények és novellák formájában.

    Sok ifjúsági regény az ő történetét veszi alapul, és modern szemszögből szemléli, gyakran a Perszephoné és Hádész (vagy irodalmi megfelelőik) közötti románcot is a cselekmény középpontjába állítva. Az érzékiség és a szex gyakran kiemelkedő jellemzője a Perszephoné történetén alapuló könyveknek.

    Az alábbiakban a szerkesztő által kiválasztott, a Persephonét bemutató legjobb darabok listája következik.

    A szerkesztő legjobb választásai Perszephoné az alvilág istennője tavaszi virágok és növényzet szobra 9.8" Lásd ezt itt Amazon.com -14% Perszephoné, az alvilág istennője Tavasszal arany virágVegetáció szobor 7" Lásd ezt itt Amazon.com -5% Veronese Design 10.25 hüvelykes Persephoné görög istennő a növényzet és az alvilág istennője... Nézze meg ezt itt Amazon.com Utolsó frissítés dátuma: november 24, 2022 12:50 am

    Perszephoné tények

    1- Kik voltak Perszephoné szülei?

    Szülei az olümposzi istenek, Démétér és Zeusz voltak, így Perszephoné második generációs olümposzi istennő.

    2- Kik voltak Perszephoné testvérei?

    Perszephonénak sok testvére volt, a legtöbb beszámoló szerint tizennégy. Ezek közé tartoztak az istenek is. Hephaestus , Hermes , Perseus , Aphrodité , Arion , A múzsák és A sorsok.

    3- Voltak Perszephonénak gyermekei?

    Igen, több gyermeke is született, köztük Dionüszosz, Melinoé és Zagreusz.

    4- Ki volt Perszephoné hitvese?

    A hitvese Hádész volt, akit kezdetben gyalázott, de később megszerette.

    5- Hol élt Perszephoné?

    Perszephoné az év egyik felét az alvilágban töltötte Hádésszal, a másik felét pedig a földön, anyjával és családjával.

    6- Milyen erővel rendelkezik Perszephoné?

    Az alvilág királynőjeként Perszephoné képes szörnyetegeket küldeni, hogy megtalálják és megöljék azokat, akik bántották őt. Például, amikor a halandók megsértik őt. Adonis , elküld egy nagy vaddisznót, hogy levadássza és megölje.

    7- Miért átkozta meg Perszephoné Minthe-t?

    Nagyon gyakori volt, hogy az istenek és istennők házasságon kívüli viszonyt folytattak, és Hádész egyikük egy Minth nevű vízi nimfa volt. Amikor azonban Minth azzal kezdett hencegni, hogy szebb, mint Perszephoné, ez volt az utolsó csepp a pohárban. Perszephoné gyorsan bosszút állt, és Minthét a ma menta növényként ismert növényré változtatta.

    8- Perszephoné szereti Hádészt?

    Perszephoné megszerette Hádészt, aki kedvesen bánt vele, és királynőként tisztelte és szerette.

    9- Miért jelenti a Perszephoné név halálhozó?

    Mivel ő az alvilág királynője, Perszephonét a halállal hozták kapcsolatba. Azonban képes kijönni az alvilágból, így a fény szimbóluma és a halál elpusztítója. Ez jelzi Perszephoné történetének kettősségét.

    10- Perszephoné nemi erőszak áldozata volt?

    Perszephonét elrabolja és megerőszakolja nagybátyja, Hádész. Egyes beszámolók szerint Zeusz kígyó alakjában megerőszakolja Perszephonét, aki ezután megszüli Zágreuszt és Melinoét.

    Befejezés

    Perszephoné elrablása és belső kettőssége erősen kötődik a mai modern emberhez. Az, hogy egyszerre létezik az élet és a halál istennőjeként, az irodalom és a populáris kultúra lenyűgöző karakterévé teszi őt. Történetével továbbra is inspirálja a művészeket és az írókat, akárcsak az ókori Görögországban.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.