Mi a buddhizmus négy nemes igazsága?

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    Sziddhárta Gautama, akit általában Buddhának vagy a "megvilágosodottnak" neveznek, kiváltságos életet élt, amelyről végül lemondott, amikor a megváltást kereste.

    A buddhisták úgy tartják, hogy egy nap egy fa alatt meditálva megvilágosodott a szenvedés fogalmáról. Ebből a megvilágosodásból születtek a buddhizmus alapjai, amelyeket hivatalosan a Négy Nemes Igazságnak neveznek.

    A Négy Nemes Igazság jelentősége

    A Négy nemes igazságot széles körben Buddha első prédikációjaként ismerik el, és így a buddhista gyakorlat alapvető elemei. A buddhisták által követett számos alapvető tanítást és irányelvet tartalmaznak.

    • Ők képviselik az ébredést A buddhista legendák szerint Buddha egy bódhi fa alatt meditált, amikor elméje megvilágosodott a szenvedés és a megváltás fogalmáról, ami végül megvilágosodásához vezetett.
    • Állandóak és soha nem változnak Bár az érzelmek és a gondolatok ingadoznak, és a helyzetek idővel változnak, egyetlen ember sem kerülheti el vagy kerülheti el, hogy megöregedjen, megbetegedjen és meghaljon egy bizonyos ponton.
    • A reményt jelképezik hogy a szenvedés, a születés és a újjászületés Azt hirdetik, hogy a választás az emberen múlik, hogy ugyanazon az úton marad-e, vagy megváltoztatja a pályáját, és végül a sorsát.
    • A szabadságot szimbolizálják A megvilágosodás útját követve, és végül elérve a Nirvána felszabadult állapotát, soha többé nem kell reinkarnáción keresztülmennünk.

    A négy jel/látvány

    Ami magát Buddhát arra késztette, hogy megváltoztassa élete irányát, az egy sor jelentős találkozás volt, amelyet 29 éves korában élt át. Azt mondják, hogy egyszer elhagyta palotája falait, hogy megtapasztalja a külvilágot, és megdöbbenve látta az emberi szenvedés bizonyítékát.

    Szemben a tökéletes, fényűző élettel, amely születése óta mindig is körülvette, amit látott, egy teljesen más világra nyitotta fel a szemét. Ezek végül Buddha négy jeleként vagy négy látomásaként váltak ismertté:

    1. Egy öregember
    2. Egy beteg ember
    3. Egy holttest
    4. Egy aszkéta (valaki, aki szigorú önfegyelemmel és önmegtartóztatással élt)

    Az első három jel állítólag ráébresztette őt arra, hogy senki sem menekülhet meg a fiatalság, az egészség és az élet elvesztése elől, és ezzel arra késztette, hogy megbékéljen saját halandóságával. A karma szabálya miatt pedig az ember kénytelen újra és újra megismételni ezt a folyamatot, meghosszabbítva ezzel szenvedését.

    A negyedik jel viszont a karmikus kerékből való kiutat jelezte, mégpedig a nirvána, vagyis a tökéletes létállapot elérésével. Ez a négy jel olyan ellentétben állt azzal az élettel, amelyet mindig is ismert, hogy úgy érezte, kénytelen elindulni a megvilágosodás felé vezető saját útján.

    A Négy Nemes Igazság

    A buddhisták által "Ariyasacca" néven ismert tanok azokról a változatlan valóságokról beszélnek, amelyek lehetővé teszik a Nirvána elérését. A szó a következő szóból származik. ariya , ami tiszta, nemes vagy magasztos; és sacca ami azt jelenti, hogy "valódi" vagy "igaz".

    A négy nemes igazságot Buddha gyakran használta tanításaiban, hogy megossza saját útját, és megtalálható a Dhammacakkappavattana szuttában, Buddha legelső előadásának hivatalos feljegyzésében.

    1- Első Nemes Igazság: Dukkha

    A Dukkha, vagy az Első Nemes Igazság, amit általában "szenvedést" jelent, néha úgy írják le, mint a világ negatív szemléletmódját. Ez a tanítás azonban többet jelent, mint az emberek által tapasztalt fizikai fájdalom vagy kellemetlenség felszínes leírása. Ez nem negatív és nem is pozitív.

    Sokkal inkább az emberi lét reális ábrázolása, amelyben az emberek lelki megpróbáltatásokon, frusztráció vagy elégedetlenség érzésén, illetve az egyedülléttől való félelmen mennek keresztül. Fizikailag az emberek nem tudnak kibújni a tény alól, hogy mindenki megöregszik, megbetegszik és meghal.

    Valódi jelentését tekintve az Első Nemes Igazság úgy is felfogható, hogy a széttagoltság vagy töredezettség állapotára utal. Ahogy az egyén elmerül a külső vagy felszínes örömök hajszolásában, szem elől téveszti életének célját. Buddha tanításaiban a dukkha hat esetét sorolta fel az egyén életében:

    • A születés megtapasztalása vagy szemtanúja
    • A betegség hatásait érezni
    • A test gyengülése az öregedés következményeként
    • Félelem a haláltól
    • Képtelenek vagyunk megbocsátani és elengedni a gyűlöletet.
    • Elveszíted a szíved vágyát

    2- Második Nemes Igazság: Samudaya

    A Szamudájá, ami "eredetet" vagy "forrást" jelent, a Második Nemes Igazság, amely megmagyarázza az emberiség minden szenvedésének okait. Buddha szerint ezt a szenvedést a kielégítetlen vágyak okozzák, és a valódi természetük megértésének hiánya hajtja őket. A vágy ebben az összefüggésben nem csupán a vágyakozás érzését jelenti, hanem valami többet jelent.

    Az egyik a "kāma-taṇhā" vagy fizikai sóvárgás, amely mindazokra a dolgokra utal, amiket az érzékeinkkel - látás, szaglás, hallás, ízlelés, érzés, sőt a gondolatainkkal, mint a hatodik érzékkel - kapcsolatosak. A másik a "bhava-taṇhā", az örök élet utáni vágyakozás vagy a létezéshez való ragaszkodás. Ez egy tartósabb vágy, amelyet Buddha szerint nehéz kiirtani, hacsak nem az embereléri a megvilágosodást.

    Végül, van a "vibhava-taṇhā ", vagyis az önmagunk elvesztésének vágya. Ez egy destruktív gondolkodásmódból ered, egy olyan állapotból, amikor minden reményt elveszítünk, és meg akarunk szűnni létezni, mivel azt hisszük, hogy ezzel minden szenvedés véget ér.

    3- Harmadik Nemes Igazság: Nirodha

    A Harmadik Nemes Igazság vagy Nirodha, ami lefordítva "befejezést" vagy "lezárást" jelent, azt hirdeti, hogy mindezeknek a szenvedéseknek vége van. Ez azért van, mert az emberek nem feltétlenül tehetetlenek, mivel képesek megváltoztatni az útjukat, mégpedig a Nirvánán keresztül.

    Már annak tudatosítása, hogy mi a valódi szenvedés és mi okozza azt, már egy lépés a helyes irányba, mivel ez megadja az egyénnek a választási lehetőséget, hogy cselekedjen. Ahogy az ember felemeli magát, hogy eltávolítsa minden vágyát, visszanyeri valódi természetének megértését. Ez majd lehetővé teszi számára, hogy foglalkozzon tudatlanságával, ami elvezeti őt a Nirvána eléréséhez.

    4- Negyedik nemes igazság: Magga

    Végül a Buddha rámutat a szenvedéstől való megszabadulás és az újjászületés sorozatának megszakításának útjára. Ez a Negyedik Nemes Igazság vagy a "Magga", ami ösvényt jelent. Ez a Buddha által kijelölt, a megvilágosodáshoz vezető út, a vágy két szélsőséges megnyilvánulása közötti középút.

    Ennek egyik megnyilvánulása a kényeztetés - az, hogy engedjük meg magunknak, hogy minden vágyunkat kielégítsük. A Buddha egykor így élt, és tudta, hogy ez az út nem szünteti meg a szenvedését. Ennek pontosan az ellentéte az összes vágytól való megfosztás, beleértve az alapvető táplálkozási szükségletet is. Ezt az utat is megpróbálta a Buddha, csak hogy később rájöjjön, hogy ez sem megoldás.

    Mindkét út nem működött, mert mindegyik életmód magja még mindig az én létezésében volt rögzítve. Buddha ekkor kezdett prédikálni a Középső Ösvényről, egy olyan gyakorlatról, amely megtalálja az egyensúlyt a két véglet között, de ugyanakkor megszünteti az én tudatosságát.

    Csak azáltal, hogy az ember leválasztja az életét az én-érzéséről, lesz képes elérni a megvilágosodást. Ezt a folyamatot nevezik Nyolcrétű Ösvény , amelyek a Buddha által meghatározott irányelvek arra vonatkozóan, hogyan kell élni az életet a világ megértése, a gondolatok, a szavak és a viselkedés, a foglalkozás és a törekvések, a tudatosság és a dolgok tekintetében, amelyekre az ember figyelmet fordít.

    Következtetés

    A Négy Nemes Igazság komor életszemléletnek tűnhet, de a lényege egy erőt adó üzenet, amely a szabadságról és a sorsunk feletti uralomról szól. Ahelyett, hogy korlátok közé szorulnánk azzal a gondolattal, hogy minden, ami történik, eleve elrendeltetett és nem változtatható meg, a buddhizmus tanai azt az elképzelést tartalmazzák, hogy a felelősségvállalás és a helyes döntések meghozatala megváltoztatja a sorsunkat.jövő.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.