Boudica királynő a régi brit történelem és mitológia egyik legrégebbi és leghíresebb hősnője. Ő volt a kelta Iceni király, Prasutagus felesége, bár igazságosabb azt mondani, hogy Prasutagus volt Boudica királynő férje.

Mint sok más harcos nők a világtörténelemben Boudica arról híres, hogy bátor, de végül sikertelen és tragikus lázadást vezetett egy megszálló hatalom - az ő esetében a Római Birodalom - ellen.

Ki az a Boudica?

Boudica királynő, más néven Boudicca, Boadicea, Boudicea vagy Buddug, a brit kelta Iceni törzs királyi család sarja volt. 60 és 61 között Kr. u. 60 között harcolt a Római Birodalom ellen egy híres felkelésben.

Boudica királynő az egyik legjobb példa arra, hogy miért... kelta mitológia ma nagyrészt Írországhoz, és csak Skócia és Wales egyes részeihez kötődik.

Ez azért van, mert a legtöbb más kelta törzset Angliában folyamatosan hódították meg és hódították vissza újra és újra olyan felek, mint a Római Birodalom, a szászok, a vikingek, a normannok és a franciák.

Bár Anglia kelta múltjából ma már nagyon kevés maradt meg, még mindig sok kelta hősre emlékeznek ott.

Az Iceni lázadás

A kelta Iceni királyság Róma "klienskirálysága" volt, ami azt jelenti, hogy Prasutagus király uralkodása alatt a Római Birodalom vazallusa volt. Ő uralkodott azon a területen, amely nagyjából a mai Norfolkot jelenti Kelet-Angliában (a mai Norwich városával a közepén).

Boudica királynő iceni keltái azonban korántsem voltak az egyetlenek, akik elégedetlenek voltak a római jelenléttel Angliában. Szomszédaiknak, a trinovánti keltáknak is megvoltak a sérelmeik a rómaiakkal szemben, akik gyakran rabszolgaként kezelték őket, ellopták földjeiket, és vagyonukat római templomok építésére sajátították ki.

Ami azonban végül a Kr. u. 60-61-es híres lázadást kiváltotta, az maga Boudica királynő volt. Tacitus római történetíró szerint Prasutagus halála után a királynőt pálcákkal verték, mert a birodalom ellen beszélt, két fiatal, meg nem nevezett lányát pedig brutálisan megerőszakolták. További büntetésként Róma az iceni nemesek számos birtokát is elkobozta.

Látva a királynőjükkel való ilyen bánásmódot, az iceni nép és trinovánti szomszédaik végül fellázadtak a birodalom ellen. A felkelés eleinte sikeres volt, mivel a keltáknak sikerült elfoglalniuk a központi római várost, Camulodunumot (a mai Colchester). Ott Boudica híresen lefejezte Néró szobrát, és a fejet trófeaként magához vette.

Camulodunum után Boudica lázadóinak Londiniumban (a mai London) és Verulamiumban (a mai St. Albans) is sikerült győzelmet aratniuk. Tacitus szerint e három város bevétele és felemelése 70-80 ezer halálos áldozatot követelt, bár ez talán túlzás. Ha ez így is van, a számok kétségtelenül kolosszálisak voltak.

A lázadók brutalitása is hírhedt volt, más történészek is megjegyzik, hogy Boudica nem ejtett foglyokat és nem fogadott rabszolgákat. Ehelyett megcsonkított, lemészárolt, sőt rituálisan feláldozott mindenkit, aki nem volt része a kelta lázadásának.

A Birodalom visszavág

Ez a cím talán közhelyesnek tűnhet, de Róma válasza Boudica felkelésére valóban határozott és pusztító volt. Gaius Suetonius Paulinus - Britannia római kormányzója - azért engedte meg a lázadás sikerét, mert először a Walestől nyugatra fekvő Mona szigetén folytatott hadjárattal volt elfoglalva. Sőt, azt mondják, hogy Boudica szándékosan használta ki ezt a tényt a lázadás kirobbantására, amikor istette.

A túlerőben lévő és túlerőben lévő Suetonius igyekezett minél hamarabb visszatérni, de a vereségtől való félelmében számos alkalmat el kellett kerülnie a lázadókkal való közvetlen csatára. Végül Verulamium kifosztása után Suetoniusnak sikerült egy számára megfelelő csatát megszerveznie West Midlandsben, Watling Street közelében.

A római helytartó még mindig túlerőben volt, de légiói sokkal jobban fel voltak fegyverezve és kiképezve, mint a kelta lázadók. Suetonius jól választotta meg a helyzetét is - egy nyílt síkságon, egy biztonságos erdővel szemben és egy keskeny völgy fejénél - tökéletes pozíció egy római légió számára.

A csata előtt Boudica híres beszédet mondott a szekeréről, mellette két lánya állt, és így szólt:

"Nem mint nemes ősöktől származó nő, hanem mint a nép egyik tagja állok bosszút az elveszített szabadságért, a megostorozott testemért, a lányaim meggyalázott tisztaságáért... Ez egy nő elhatározása; ami a férfiakat illeti, élhetnek és rabszolgák lehetnek.".

Boudica lázadói tragikusan túlságosan magabiztosan támadták meg Suetonius jól felállított seregét, és végül szétverték őket. Tacitus azt állította, hogy Boudica a csata után megmérgezte magát, de más források szerint sokk vagy betegség következtében halt meg.

Akárhogy is, fényűző temetést kapott, és a mai napig kelta hősként emlékeznek rá.

Boudica szimbólumai és szimbolizmusa

Bár ő egy valós történelmi személyiség, Boudica királynőt mitológiai hősként tisztelik és ünneplik. A neve állítólag azt jelenti, hogy victory és ő lett a történelem egyik legmeghatározóbb női hősnője.

A patriarchális római birodalom elleni lázadása sok nőt és hősnőt inspirált a történelem során. Boudica a nők erejét, intelligenciáját, vadságát, bátorságát, magabiztosságát és a férfiak agressziója elleni folyamatos küzdelmüket szimbolizálja.

Boudica két lányának megerőszakolása különösen nagy visszhangot keltett sokakban, köztük azokban is, akik jellemzően a hagyományos nemi szerepekre hivatkoznak.

Még a szüfrazsettek is gyakran emlegették a nevét, mint a női és anyai erő és határozottság szimbólumát, valamint a nők azon képességét, hogy ne csak otthonmaradó anyák legyenek.

Boudica jelentősége a modern kultúrában

Boudica történetét az Erzsébet-korszakban és jóval utána is sokszor ábrázolták az irodalomban, versekben, művészeti alkotásokban és színdarabokban. I. Erzsébet királynő híressé vált, hogy az ő nevét idézte, amikor Angliát a spanyol armada megtámadta.

A kelta hősnőt még a moziban és a televízióban is ábrázolták, többek között a 2003-as filmben is. Boudica: Harcos királynő Emily Blunt-tal és a 2006-os televíziós különkiadásban Boudica harcos királynő Charlotte Comerrel .

GYIK Boudica királynőről

Az utolsó csata után Boudica vagy sokkban, vagy betegségben, vagy önmérgezésben halt meg.

Cassius Dio római történetíró magas és félelmetes megjelenésű, éles tekintetű, kemény hangú, hosszú, barna hajú, dereka alá lógó Boudicát írja le.

Amikor Boudica lányait (koruk ismeretlen) megerőszakolták, családjának más tagjait pedig a rómaiak bebörtönözték vagy rabszolgasorba taszították, Boudica lázadásra sarkallt.

Boudica jelleme bonyolult. Bár ma gyakran a nők ikonjaként ábrázolják, szörnyű kegyetlenségeket követett el férfiak és nők ellen egyaránt. Miközben volt oka arra, hogy visszavágjon a szabadságáért és bosszút álljon családjáért, sok ártatlan ember vált bosszújának áldozatává.

Befejezés

Boudica ma is brit népi hős, és Nagy-Britannia közkedvelt nemzeti szimbóluma. A szabadság, a nők jogainak és a patriarchális elnyomás elleni lázadás jelképének tekintik.