Az ókori Egyiptom a történelemben a leghosszabb ideig fennmaradt civilizációk egyike. Bár az egyiptomi állam nem mindig volt ténylegesen az ellenőrzése alatt, legalábbis jelentős folytonosság figyelhető meg a Nílus-völgyben, a Kr. e. 4. évezred végén kialakult egységes királyság kialakulása és Kleopátra Kr. e. 30-ban bekövetkezett halála között.

Ekkorra már körülbelül 2500 év telt el azóta, hogy Khufu fáraó megépítette a Nagy Piramis , ami kevesebb, mint a Kleopátra uralkodása és napjaink között eltelt idő.

Íme az ókori Egyiptom idővonala, királyságról királyságra és dinasztiáról dinasztiára, amely segít megérteni, hogyan tudott ez a civilizáció ennyi évszázadon át fennmaradni.

Prédinasztikus időszak (kb. 5000-3000 Kr.e.)

Bár nem rendelkezünk pontos dátumokkal erre az időszakra vonatkozóan, amelyet egyes tudósok Egyiptom őstörténetének neveznek, néhány mérföldköve megközelítőleg datálható:

KR.E. 4000 - Félnomád népek vándoroltak az egyre szárazabbá váló Szahara-sivatagból, és letelepedtek a Nílus-völgyben.

I.E. 3700 - A Nílus-delta első telepesei a ma Tell el-Farkha néven ismert helyen találhatók.

I.E. 3500 - A történelem első állatkertje a felső-egyiptomi Hierakonpoliszban épül.

I.E. 3150 - Narmer király egyesíti a két királyságot, Felső- és Alsó-Egyiptomot.

I.E. 3140 - Narmer kiterjeszti az egyiptomi királyságot Núbiára, elpusztítva a korábbi, A-csoport néven ismert lakosságot.

Thinit-korszak (kb. 3000-2675 Kr. e.)

Az első két dinasztia fővárosa This vagy Thinis volt, egy Közép-Egyiptomban található város, amelyet a mai napig nem tártak fel a régészek. A korszak számos uralkodóját vélhetően itt temették el, bár néhány másikat az Umm el-Qaab-i királyi temetőben találtak meg.

KR. E. 3000 - A hieroglifikus írás első példái Umm el-Qaab, más néven Abydos lelőhelyén találhatók.

KR.E. 2800 - Egyiptomi katonai terjeszkedés Kánaánban.

I.E. 2690 - A thínai korszak utolsó fáraója, Khasekhemwy lép a trónra.

Óbirodalom (kb. 2675-2130 Kr. e.)

A harmadik dinasztia a főváros Memphisbe költözésével kezdődik. Az Óbirodalom híres a piramisok úgynevezett "aranykoráról".

I.E. 2650 - Dzsószer fáraó megépíti az első piramist a szakkarai nekropoliszban. Ez a lépcsős piramis ma is áll, és népszerű turisztikai látványosság.

I.E. 2500 - A Nagy Szfinx a gízai fennsíkon épült.

I.E. 2400 - Niuserra király megépíti az első naptemplomot. A napvallás elterjed Egyiptomban.

I.E. 2340 - Az első piramisszövegek Unász király sírjába vannak beírva. A piramisszövegek az első igazolt egyiptomi nyelvű irodalmi szövegkorpusz.

Első köztes időszak (kb. 2130-2050 Kr. e.)

Általában a zűrzavar és a bizonytalanság időszakának tartják, a legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy az első köztes időszak inkább a politikai decentralizáció időszaka volt, és nem feltétlenül volt traumatikus a lakosság számára. Az első köztes időszak a 7. dinasztiától a 11. dinasztiáig tart.

I. E. 2181 - A memphiszi központosított monarchia összeomlott, és a nomarchák (regionális kormányzók) szereztek hatalmat a területeik felett.

I.E. 2100 - Az egyszerű egyiptomiak koporsószövegeket kezdenek írni a koporsóik belsejébe. Úgy gondolják, hogy ezt az időszakot megelőzően csak a fáraónak volt joga a túlvilághoz a temetkezési rítusok és varázsigék révén.

Középső Királyság (kb. 2050-1620 Kr. e.)

Az i. e. 3. évezred végére a gazdasági virágzás és a politikai központosítás új időszaka kezdődött. Ekkor vált fontossá az egyiptomi irodalom is.

KR. E. 2050 - Egyiptomot újraegyesíti Nebhepetre Mentuhotep, más néven Mentuhotep II. Ez a fáraó több mint ötven évig volt Egyiptom uralkodója.

I.E. 2040 - II. Mentuhotep visszanyeri az uralmat Núbia és a Sínai-félsziget felett, mindkét területet elveszítette az első középkorban.

I.E. 1875 - A Szinuhe meséjének legkorábbi formája, az ókori Egyiptom irodalmának legszebb példája.

Második köztes időszak (kb. 1620-1540 Kr. e.)

Ezúttal nem belső zavargások okozták a központosított monarchia bukását, hanem a közel-keleti eredetű idegen népek betörése a Nílus-deltába. Ezeket hükszoszoknak nevezték, és míg a klasszikus tudósok Egyiptom katonai ellenségének tekintették őket, ma úgy gondolják, hogy békés telepesek voltak.

I.E. 1650 - A hükszoszok elkezdenek letelepedni a Nílus-deltában.

I.E. 1550 - A Halottak Könyvének, a túlvilági életbe való bejutás legfontosabb írásos eszközének első említése.

Újbirodalom (i. e. 1540-1075 körül)

Az Újbirodalom kétségtelenül az egyiptomi civilizáció fénykora. Nemcsak történelmük legnagyobb terjeszkedését érték el, de az ebből az időből származó műemlékek és leletek azt mutatják, hogy az uralkodók mennyire gazdagok és hatalmasak voltak.

KR. E. 1500 - III. Thutmóse az egyiptomi birodalmat a történelem során elért legnagyobb kiterjedéséig bővítette.

I.E. 1450 - I. Senusret király elkezdi építeni a karnaki Amun-templomot, az úgynevezett thébai triász imádatának szentelt, különböző épületekből és műemlékekből álló komplexumot. Amun isten az élvonalban.

I.E. 1346 - IV. Amenhotep fáraó megváltoztatja nevét Akhenatenre, és teljesen megreformálja Egyiptom vallását, olyan kultusszá alakítva azt, amely egyes tudósok szerint az egyistenhithez hasonlít. A reform során a fő isten a napkorong , vagy Aten, míg Amun imádata az egész területen tilos volt.

I.E. 1323 - Meghal Tutanhamon király, sírja Egyiptom történetének egyik legelismertebb sírja.

Harmadik köztes időszak (i. e. 1075-656 körül)

XI. Ramszesz fáraó halála után az országban politikai instabilitás kezdődött. Ezt a szomszédos birodalmak és királyságok is észrevették, amelyek ebben az időszakban gyakran megszállták Egyiptomot.

KR. E. 1070 - XI. Ramszesz meghal. A thébai Amun főpapjai egyre erősebbek lettek, és az ország egyes részein kezdtek uralkodni.

I.E. 1050 - Amun főpapjainak dinasztiája uralja Egyiptom déli részét

I. E. 945 - I. Soshenk megalapítja az első idegen, líbiai eredetű dinasztiát.

I.E. 752 - A núbiai uralkodók inváziója.

KR. E. 664 - Az újasszír birodalom legyőzi a núbiaiakat, és I. Psamtikot királlyá nevezi ki Egyiptomban. A főváros Szaíszba költözik.

Késői időszak (664-332 Kr. e.)

A késői időszakot az Egyiptom területe feletti uralomért folytatott gyakori küzdelem jellemzi. Perzsák, núbiaiak, egyiptomiak, asszírok felváltva uralkodnak az ország felett.

KR. E. 550 - II. Amaszisz annektálja Ciprust.

I.E. 552 - III Psamtik legyőzi Kambüszész perzsa királyt, aki Egyiptom uralkodója lesz.

I. E. 525 - Pelusiumi csata Egyiptom és az Akhaimenida Birodalom között.

KR. E. 404 - Egy helyi felkelés sikeresen kiűzi a perzsákat Egyiptomból. Amirtájusz lesz Egyiptom királya.

KR. E. 340 - II. Nektanebo vereséget szenved a perzsáktól, akik visszaszerzik Egyiptom feletti uralmat, és szatrápiát hoznak létre.

KR. E. 332 - Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot. Megalapítja Alexandriát a Nílus-deltában.

Makedóniai / ptolemaioszi időszak (Kr. e. 332-30)

Egyiptom volt az első terület, amelyet Nagy Sándor meghódított a Földközi-tenger túlsó partján, de nem ez lett volna az utolsó. Expedíciója eljutott Indiáig, de amikor úgy döntött, hogy visszatér Makedóniába, szerencsétlenségére meghalt, mielőtt odaért volna. Mindössze 32 éves volt.

323 KR. E. 323 - Nagy Sándor Babilóniában meghal, birodalmát felosztják hadvezérei között, és I. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó lesz.

KR. E. 237 - III. Ptolemaiosz Euergetész elrendeli az edfui Hórusz-templom építését, amely a korszak monumentális építészetének egyik legimpozánsabb példája.

KR.E. 51 - Kleopátra lép trónra, uralkodását a növekvő Római Birodalomhoz való kötődése jellemzi.

KR. E. 30 - Kleopátra meghal, és egyetlen fiát, Cézáriont állítólag elfogják és megölik, ami ténylegesen véget vet a Ptolemaiosz-dinasztia fennállásának. Róma meghódítja Egyiptomot.

Befejezés

Az egyiptomi történelem hosszú és változatos, de az egyiptológusok kidolgoztak egy dinasztiákon, királyságokon és köztes időszakokon alapuló rendszert, amely sokkal könnyebbé teszi a megértését. Ennek köszönhetően könnyű áttekintést kapni az egész egyiptomi történelemről az időszakok és dátumok alapján. Láthattuk, ahogy ez a civilizáció lazán kapcsolódó mezőgazdasági városokból a legnagyobb birodalommá nőtte ki magát az egész világon.Ez erőteljes emlékeztető arra, hogy nem minden, ami szilárdnak tűnik, marad is az sokáig.