A régészek által talált történelmi emlékek többsége "csak" néhány ezer éves, mivel a különböző környezeti tényezők mennyire megviselik az ember alkotta alkotásokat. Ezért is olyan jelentős felfedezés olyan figurák, szerszámok és barlangrajzok megtalálása, amelyek több mint néhány ezer évesek.

Pontosan ezért olyan különleges a Willendorfi Vénusz. 25 000 éves, és egyike azon kevés relikviáknak, amelyek abból az időből maradtak ránk, és egyike annak a néhány ablaknak, amelyeken keresztül láthatjuk, hogyan éltek akkoriban az emberek.

Mi az a Willendorfi Vénusz?

Még ha nem is hallottál még a Willendorfi Vénuszról, valószínűleg láttad már. Ez a híres figura egy női testet ábrázol, amelynek nagyon hangsúlyos fizikai és szexuális jellemzői vannak, többek között hatalmas mellek, nagyon vékony combok, nagy has és fonott haj. A figurának nincsenek lábai.

A figurát azért nevezik Willendorfi Vénusznak, mert az ausztriai Willendorfban találták meg 1908-ban. A felfedező Johann Veran vagy Joseph Veram volt - egy munkás, aki részt vett a Hugo Obermaier, Josef Szombathy, Josef Szombathy és Josef Bayer által vezetett régészeti ásatásokon.

A figura közel 11,1 cm magas (4 és fél hüvelyk), és oolitikus mészkőből készült, vörös okkersárga pigmenttel. Lenyűgöző, hogy ez az anyag az ausztriai Willendorf területén nem fordul elő a természetben, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a figurát egy nomád törzs hozta oda.

Ez az egyetlen ilyen figura?

Bár ez a leghíresebb ilyen figura, a 21. század elejéig nagyjából 40 hasonló kisebb figurát találtak ebből az időszakból. A legtöbbjük női testet ábrázol, és csak néhány ábrázol férfit. Ugyanebből az időszakból mintegy 80+ töredékes figurát is találtak.

A legtöbb ilyen figura pontos datálása a felső paleolitikum Gravetian Industry időszakába esik, amely 20 000 és 33 000 évvel ezelőttre tehető. A Willendorfi Vénuszt valahol 25 000 és 28 000 év közötti korúnak tartják, a többi talált figura némelyike valamivel idősebb vagy valamivel fiatalabb nála.

Ez tényleg a Vénusz?

Természetesen, ez a figura nem igazán képviseli a Vénusz római istennő mivel ez a vallás csak néhány ezer évtizeddel később jött létre. A köznyelvben azonban így nevezik, mert a régióban találták meg, és mert az egyik elmélet szerint ő egy ősi termékenységi istenséget képvisel.

A figura egyéb gyakori nevei a következők a Willendorfi asszony és a meztelen nő .

Melyik civilizáció alkotta meg a Willendorfi Vénuszt?

A felső paleolitikum idején az embereknek nem volt szokásuk olyasmit létrehozni, amit ma városoknak vagy településeknek neveznénk, nem is beszélve a nagyszabású, helyi civilizációkról. Ehelyett nomád emberek voltak, akik kis csapatokban és törzsekben vándoroltak a földön. Általában úgy nevezik őket, hogy Paleolitikus emberek és számos mai európai civilizáció, ország és etnikum ősei.

Önarckép a Willendorfi Vénusz?

Egyes történészek, például Catherine McCoid és LeRoy McDermott feltételezik, hogy a Vénusz asszonya valójában egy női művész önarcképe lehet.

Az ő logikájuk szerint a szobor és a hozzá hasonlók arányai olyanok, hogy olyan személy készíthette, aki távolról nem láthatta pontosan a testét. Ezek a történészek arra hivatkoznak, hogy abban az időben nem voltak tükrök és más megfelelő tükröződő felületek. Az arcvonások hiányát is annak jeleként említik, hogy a művész nem tudta, hogyan néz ki a saját arca.

Az ellenérv erre az, hogy bár a tükrök és a fényvisszaverő fémek akkoriban nem voltak az emberek életének részei, a nyugodt vízfelületek még mindig eléggé tükröződnek. Emellett az emberek még mindig láthatták, hogy mások teste hogyan néz ki.

A történészek többsége egyetért abban, hogy a Willendorfi asszony formái szándékosan készültek így, és nem önarckép. Az a tény, hogy sok hasonló kinézetű figura létezik, tovább erősíti ezt az elméletet.

Mit képvisel a Willendorfi Vénusz?

Termékenységi szimbólum, fétis, szerencsét hozó totem, királyi portré, vallási jelkép, vagy valami más? A legtöbb történész úgy tekint a figurára, mint egy termékenységi szimbólum vagy egy fétis, valószínűleg egy meg nem nevezett akkori istennőé.

Az is lehetséges, hogy a figurák bizonyos korabeli embereket ábrázolnak - az ősi nomád törzsek közül sokan matriarchális felépítésűek voltak, így ezek a figurák bizonyos törzsek matriarcháinak "királyi portréi" lehetnek.

Egy másik elmélet szerint ez a testalkat egyszerűen a "szépségnormának" számított abban az időben, és az emberek szerették és tisztelték az ilyen testalkatú nőket. A figurán lévő határozott arcvonások hiánya úgy tűnik, együttműködik ezzel az elmélettel - a figura nem egy konkrét személyt vagy istenséget ábrázolt, hanem egyszerűen csak egy kedvelt testalkatot.

Az ideális női forma?

Valóban ez volt az ideális női testtípus abban az időben? Az olyan leletek, mint a Willendorfi Vénusz, erre utalnak.

Másrészt az akkori vadászó/gyűjtögető emberek inkább nomád életmódot folytattak, és egy ilyen testalkat nem igazán illik a nomád életmódhoz.

Valószínűleg az a magyarázat, hogy az akkori emberek tisztelték ezt a testalkatot, de a legtöbb nő számára ez nem volt igazán elérhető abban az időben, mivel az élelmiszer szűkös volt, a fizikai aktivitás pedig mindennapos volt.

Az is lehetséges, hogy a legtöbb törzs matriarcháinak volt ilyen testalkata, míg a törzs többi nőjének nem. Az is lehetséges, hogy még a matriarchák is ritkán értek el ilyen buja formákat, és csak az istennőiket ábrázolták így.

Befejezés

Függetlenül a Willendorfi Vénusz pontos ábrázolásától és felhasználásától, tény, hogy ez a figura és a hozzá hasonlók történelmünk egy olyan korszakát elevenítik fel, amely nagyrészt homályban marad. Korának és részletességének köszönhetően az egyik legérdekesebb lelet, amelyet a régészek valaha találtak.