Nut - az ég egyiptomi istennője

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    Az egyiptomi mitológiában a nagy Nut istennő az egyik őseredeti istenség volt. Nagy befolyással bírt, és az emberek az egész ókori Egyiptomban őt imádták. Utódai évszázadokon át hatással voltak a kultúrára. Nézzük meg közelebbről a mítoszát.

    Ki volt Dió?

    A héliopolitai teremtésmítosz szerint Nut a levegő istenének, Súnak és a nedvesség istennőjének, Tefnutnak a lánya volt. Története kezdetén az éjszakai égbolt istennője volt, de később általában az égbolt istennője lett. Nővére volt a Geb , a föld istene, és együtt alkották meg az általunk ismert világot.

    Egyes beszámolók szerint Nut a csillagászat, az anyák, a csillagok és a világegyetem istennője is volt. Ő volt az Enneád egyik tagja, amely egykor az ókori Egyiptom kilenc legfontosabb istene volt. Ők voltak Heliopolisz istenei, minden istenség szülőhelye, és a város, ahol állítólag a teremtés történt.

    Nut ábrázolásai

    A legtöbb ábrázoláson Nut meztelen nőként jelent meg Geb fölé hajolva. Mivel Geb a földet, Nut pedig az eget képviselte, együtt alkották a világot. Néha a levegő istenét, Shu-t ábrázolták Nut-ot támogatva. Néhány esetben tehénként is megjelent, mivel ezt az alakot vette fel, amikor a Napot hordozta. Nevének hieroglifája egy vizesedény, ezért több ábrázoláson egy vízzel ülő, vízzel teli edénnyel látható.vízzel teli edényt a kezében vagy a fején.

    Nut és Geb mítosza

    Shu által támogatott dió, alatta fekvő Geb. Public Domain.

    A heliopolitai mítosz szerint szorosan ölelkezve születtek. Nut és Geb egymásba szerettek, és szoros ölelésük miatt nem volt hely a teremtésnek kettejük között. Emiatt apjuknak, Shunak szét kellett választania őket. Ezzel megteremtette az eget, a földet és a levegőt kettőjük között.

    Nut, Geb és Shu legtöbb ábrázolásán Nut Geb fölé hajolva alkotja az eget, Geb alatta fekszik, a földet alkotva, míg Shu középen áll, kezével elválasztva a kettőt, a levegőt jelképezve.

    Nut és Geb házasságából állítólag négy gyermek született - Osiris Mindezek az istenek, akikhez hozzá kell még tennünk a teremtő istent, Atumot, az úgynevezett Héliopolita Enneádot alkották.

    Nut gyermekei

    Egy másik teremtésmítosz arról szól, hogy Ré, a teremtő isten attól félt, hogy Nut gyermekei elfoglalják a trónját, ahogyan azt egy ómen közölte vele. Ennek következtében, amikor felfedezte, hogy Nut terhes, Ré megtiltotta Nutnak, hogy az év 360 napja alatt gyermeket szüljön. Az ókori Egyiptom naptárában az évnek tizenkét, egyenként 30 napos hónapja volt.

    Nut a bölcsesség istenének, Thothnak a segítségét kérte. Egyes szerzők szerint Thoth titokban szerelmes volt Nutba, ezért nem habozott segíteni neki. Thoth kockajátékot kezdett játszani a bölcsesség istenével. Khonsu , a Hold istene. Minden alkalommal, amikor a Hold elveszett, a holdfény egy részét Thotnak kellett adnia. Így a bölcsesség istene öt plusz napot tudott teremteni, hogy Nut megszülhesse gyermekeit.

    A történet más változataiban Ré megparancsolta Súnak, hogy válassza szét Nutot és Gebet, mert félt a gyermekei hatalmától. Ré nem fogadta el a gyermekeit, és kezdettől fogva elutasította őket. Ők azonban az Enneád részévé váltak, és évszázadokon át befolyásolták az egyiptomi kultúrát.

    A dió szerepe az ókori Egyiptomban

    Az ég istennőjeként Nutnak különböző szerepei voltak az ókori Egyiptomban. Ívet alkotott Geb fölött, ujjaival és lábujjaival a világ négy égtáját érintette. Geb fölötti ábrázolásain csillagokkal teli testtel jelenik meg, az éjszakai égboltot jelképezve.

    Mint a nagy égi istennő, a mennydörgésnek az ő nevetését kellett volna jelentenie, a könnyei pedig az esőt. Ő volt az ég nappal és éjszaka is, de az éjszaka után elnyelt minden égitestet, és a nappal után újra előbukkantatta őket.

    • Dió és Ra

    A mítoszokban Ré, a napisten és a nap megszemélyesítője, a nap folyamán Nut testén keresztül utazott, ami a napnak az égbolton való nappali utazását jelentette. Napi kötelessége végén Nut elnyelte a napot, és az átutazott a testén, hogy aztán a következő napon újjászülessen. Így az utazás kezdődött elölről. Ebben az értelemben Nut volt felelős a nap felosztásáért.Ő irányította a Nap rendszeres átvonulását is az égbolton. Egyes forrásokban ennek a folyamatnak köszönhetően Rá anyjaként jelenik meg.

    • Dió és újjászületés

    Egyes források szerint Nut volt felelős Ozirisz újjászületéséért is, miután testvére, Set megölte őt. Ozirisz volt Egyiptom jogos uralkodója, mivel ő volt Geb és Nut elsőszülöttje. Set azonban bitorolta a trónt, és közben megölte és megcsonkította testvérét.

    • Dió és a halottak

    Nutnak is voltak asszociációi a halállal. Néhány ábrázolásán a szerzők koporsóban ábrázolják, hogy jelképezze a halottak feletti védelmét. Ő volt a lelkek védelmezője a túlvilági újjászületésükig. Az ókori Egyiptomban az emberek a szarkofágok fedelébe festették az alakját, hogy az elhunytakat kísérje útjukon.

    A dió befolyása

    Nutnak az ókori Egyiptom számos ügyéhez volt köze. Mint a halottak védelmezője, a temetési szertartások állandóan jelenlévő alakja volt. A szarkofágok festményein védőszárnyakkal vagy létrával jelent meg; létra-szimbóluma a síremlékeken is megjelent. Ezek az ábrázolások a lelkek túlvilágra emelkedő útját jelképezték.

    Az ég istennőjeként az egyiptomi kultúra Nutnak köszönhette a nappalt és az éjszakát. Ré Egyiptom egyik leghatalmasabb istene volt, mégis Nuton keresztül utazott, hogy betöltse szerepét. A kozmogóniához és a világegyetem kezdetéhez is köze volt.

    Nut egyik neve aki az isteneket hordozta mivel ő szülte az egyiptomi istenek második vonalát. Ez a cím utalhatott arra is, hogy Ré naponta, reggelente született Nutból. Ozirisz feltámadása miatt az emberek Nutra úgy hivatkoztak, mint aki ezer lelket tart. Ez az elhunyttal való kapcsolatának is köszönhető volt.

    A mítoszban, mely szerint Nut megszülte gyermekeit, megváltoztatta a naptár működését. Talán Nutnak köszönhetjük az év felosztását, ahogyan ma ismerjük. A szüléshez szükséges plusz napok megváltoztatták az egyiptomi naptárat, és az év végén ünnepi napoknak számítottak.

    Dió tények

    1- Kik Dió szülei?

    Nut Shu és Tefnut, Egyiptom ősi isteneinek leszármazottja.

    2- Ki Nut hitvese?

    Nut hitvese a testvére, Geb.

    3- Kik Nut gyermekei?

    Nut gyermekei Osiris, Isis , Set és Nephthys.

    4- Mik a Nut szimbólumai?

    A dió szimbólumai közé tartozik az égbolt, a csillagok és a tehenek.

    5- Mi az a Maqet?

    A maqet Nut szent létrájára utal, amelyen Ozirisz az égbe lépett.

    6- Mit képvisel Dió istennő?

    A dió az eget és az égitesteket jelképezi.

    7- Miért fontos a dió?

    Nut volt a teremtés és a káosz, valamint a nappal és az éjszaka közötti határ. Gebdel együtt ő alakította ki a világot.

    Röviden

    Nut az egyiptomi mitológia egyik ősi istensége volt, így központi figurája volt ennek a kultúrának. A halállal való összefüggései miatt a hagyományok és rítusok nagy részét képezte; ez is szélesítette imádatát Egyiptomban. Nut volt felelős a csillagokért, az átvonulásért és a Nap újjászületéséért. Nut nélkül a világ teljesen más hely lett volna.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.