Neith - Az Univerzum Teremtője

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    Neith az egyiptomi panteon egyik legrégebbi istensége volt, a teremtés istennőjeként ismert. A házi művészetek és a háború istennője is, de ez csak néhány a sok szerepe közül. Neith leginkább arról volt ismert, hogy a világegyetem teremtője volt mindennel együtt, és hogy rendelkezett azzal a hatalommal, hogy irányítsa az univerzum működését. Íme az egyik legerősebb és legösszetettebb istenség története aEgyiptomi mitológia.

    Ki volt Neith?

    Neith, akit az "Elsőnek" is neveztek, egy ősi istennő volt, aki egyszerűen csak létrejött. Egyes források szerint teljesen önmaga teremtette magát. Nevét többféleképpen is írják, többek között Net, Nit és Neit, és mindezek a nevek a "félelmetes" jelentést hordozzák, mivel hatalmas ereje és hatalma volt. Számos címet is kapott, mint például "Az istenek anyja", "A nagy istennő", "A nagy istennő", "Az istenek anyja", "A nagy istennő", "A nagy istennő", "A nagy istennő", "A nagy istennő", "A nagy istennő", "A nagy istennő".vagy "Az istenek nagyanyja".

    Az ókori források szerint Neithnek sok gyermeke volt, köztük a következők:

    • Ra - az isten, aki minden mást megteremtett. A történet szerint ő vette át a helyét ott, ahol az anyja abbahagyta, és fejezte be a teremtést.
    • Isis - a hold, az élet és a mágia istennője
    • Horus - a sólyomfejű isten
    • Osiris - a halottak istene, a feltámadás és az élet istene
    • Sobek - a krokodil isten
    • Apep - egyes mítoszok szerint Neith hozhatta létre Apepet, a kígyót úgy, hogy beleköpött Nun vizébe. Apep később Ré ellensége lett.

    Ez csak néhány volt Neith gyermekei közül, de a legenda szerint sok más gyermeke is volt. Bár gyermekeket szült vagy teremtett, úgy tartották, hogy örökké szűz volt, akinek hatalma volt arra, hogy férfi segítsége nélkül nemzzen. Egyes kései mítoszokban azonban nem anyja, hanem Sobek felesége volt, míg másokban Khnum, a termékenység felső-egyiptomi istenének felesége volt.

    Neith ábrázolásai és szimbólumai

    Bár Neithről azt mondták, hogy női istennő, többnyire androgün istenségként jelenik meg. Mivel sokféle szerepet játszott, sokféleképpen ábrázolták. Jellemzően azonban úgy ábrázolták, mint egy nőt, aki kezében tartja a... jogar volt (ami a hatalmat jelképezte), az Ankh-t (az élet szimbóluma) vagy két nyilat (ami a vadászatra és a háborúra utalt). Gyakran látták őt Alsó- és Felső-Egyiptom koronáját is viselni, ami Egyiptom egységét és az egész régió feletti hatalmat jelképezte.

    Felső-Egyiptomban Neith-et oroszlánfejű nőként ábrázolták, ami hatalmát és erejét jelképezte. Amikor nőként jelent meg, kezei és arca általában zöldek voltak. Néha úgy ábrázolták, hogy egy (vagy két) krokodilbébit szopik a mellén, ami miatt a "krokodilok dajkája" címet kapta.

    Neith-t szintén a tehenekkel hozzák kapcsolatba, és amikor tehén formájában ábrázolják, Hathorral és Nut-tal azonosítják. Néha az Ég tehenének is nevezik, ami megerősíti teremtő és tápláló szimbolikáját.

    Neith első ismert emblémája két keresztbe tett, rúdra szerelt nyílvesszőből áll. A későbbi egyiptomi művészetben ez a szimbólum a feje tetején látható. Egy másik, kevésbé ismert szimbólum az íjtartó volt, és néha két íjat viselt a fején a korona helyett. Ezekkel a szimbólumokkal erősen társult a predinasztikus időszakban, amikor fontos szerepet játszott, mint aa háború és a vadászat istennője.

    Neith szerepe az egyiptomi mitológiában

    Az egyiptomi mitológiában Neith számos szerepet játszott, de fő szerepe a világegyetem teremtője volt. A szövés, az anyák, a kozmosz, a bölcsesség, a víz, a folyók, a vadászat, a háború, a sors és a szülés istennője is volt, hogy csak néhányat említsünk. Olyan mesterségek felett elnökölt, mint a hadművészet és a boszorkányság, és úgy tűnt, hogy a szövőket, a katonákat, a kézműveseket és a vadászokat kedvelte. Az egyiptomiak gyakran hívták segítségül és aNeith is gyakran részt vett a háborúkban, ami miatt "Az íj úrnője, a nyilak uralkodója" néven emlegették.

    Minden más szerepe mellett Neith temetkezési istennő is volt. Ahogyan életet adott az emberiségnek, úgy volt jelen az ember halálakor is, hogy segítse a túlvilágra való átmenetet. A halottakat szőtt ruhába öltöztette, és úgy védte őket, hogy nyilakat lőtt ellenségeikre. A korai dinasztikus időkben fegyvereket helyeztek el a sírokban, hogy megvédjék a halottakat a gonosz szellemektől, és ez volt aNeith, aki megáldotta azokat a fegyvereket.

    Neith őrizte a fáraó temetkezési koporsóját Isis istennővel együtt, és ő volt a felelős a múmiacsomagolások szövéséért is. Az emberek úgy hitték, hogy ezek a múmiacsomagolások az ő ajándékai voltak, és "Neith ajándékának" nevezték őket. Neith bölcs és igazságos bírája volt a halottaknak, és fontos szerepet játszott a túlvilági életben. Ő is egyike volt a négy istennőnek, Nephthys, Isis és a többi istennővel együtt.Serqet, akik az elhunytak, Hórusz négy fiának, valamint a kanópikus üvegek .

    Sok egyiptomi istenséghez hasonlóan Neith szerepe is fokozatosan alakult a történelem során. Az Újbirodalom idején nagyon nyilvánvalóvá vált a főleg vadászattal és háborúval kapcsolatos temetkezési istennői szerepe.

    A Hórusz és Széth vitái szerint Neith volt az, aki megoldást talált arra, hogy ki legyen Egyiptom királya, miután Osiris Javaslata az volt, hogy Hórusz, Ozirisz és Ízisz fia legyen apja utódja, mivel ő volt a trón jogos örököse. Bár a többség egyetértett vele, Széth, a sivatagok istene nem örült a megállapodásnak. Neith azonban kárpótolta őt azzal, hogy két szemita istennőt engedett neki magának, amibe végül beleegyezett, és így a kérdés megoldódott. Neith gyakran volt aamelyhez mindenki, emberek és istenek egyaránt, bármikor fordultak, ha konfliktusokat kellett megoldaniuk.

    Neith a háztartási művészetek és a szövés istennőjeként a házasság és a nők védelmezője is volt. Az emberek úgy hitték, hogy minden nap újraszövi az egész világot a szövőszékén, a saját ízlése szerint rendezi el, és kijavítja, ami szerinte rossz volt benne.

    Neith kultusza és imádata

    Neith-t egész Egyiptomban imádták, de fő kultuszközpontja a késő dinasztikus korszakban a fővárosban, Szaiszban volt, ahol a 26. dinasztia idején egy nagy templomot építettek és szenteltek neki. Szimbóluma, a pajzs a keresztbe tett nyilakkal Szaisz jelképe lett. Neith papsága nőnemű volt, és Hérodotosz szerint temploma az egyik legnagyobb és legimpozánsabb templom volt.Egyiptomban épült.

    A szaiszi Neith templomát látogató emberek nem léphettek be oda. Csak a külső udvarokra engedték be őket, ahol egy hatalmas, mesterséges tó volt kialakítva, és itt naponta lámpás felvonulásokkal és áldozatokkal tisztelték őt, segítséget kértek tőle, vagy megköszönték neki, hogy megadta.

    Az emberek minden évben megünnepelték a "Lámpák ünnepe" néven ismert ünnepet Neith istennő tiszteletére. Az emberek Egyiptom minden szegletéből eljöttek, hogy tiszteletüket tegyék, imádkozzanak és áldozataikat átadják neki. Akik nem vettek részt, azok más templomokban, a palotákban vagy az otthonaikban gyújtottak lámpásokat, egész éjszaka égve tartották őket, anélkül, hogy hagyták volna kialudni. Gyönyörű látvány volt, hiszenegész Egyiptomot színes fényekkel világították meg az ünneplés alkalmából. Az ókori Egyiptomban ezt tartották az egyik legfontosabb ünnepnek, amelyet egy istenség tiszteletére ünnepeltek.

    Neith annyira kiemelkedő volt a predinasztikus és kora dinasztikus időkben, hogy legalább két királynő vette fel a nevét: Merneith és Neithhotep. Az utóbbi lehetett az első fáraó, Narmer felesége, bár valószínűbb, hogy Aha király királynője volt.

    Tények Neith-ről

    1. Minek volt Neith az istennője? Neith a háború, a szövés, a vadászat, a víz és számos más terület anyaistennője volt. Ő az egyiptomi panteon egyik legrégebbi istene.
    2. Mit jelent a Neith név? A Neith az ősi egyiptomi víz szóból származik.
    3. Mik Neith szimbólumai? Neith legfeltűnőbb szimbólumai a keresztbe tett nyilak és az íj, valamint az íjtartó tok.

    Röviden

    Neith az egyiptomi istenségek közül a legrégebbi, intelligens és igazságos istennő volt, aki jelentős szerepet játszott a halandók és az istenek ügyeiben, valamint az alvilágban. Az élet megteremtésével fenntartotta a kozmikus egyensúlyt, miközben mindig jelen volt a túlvilágon, segítve a halottakat a továbblépésben. Az egyiptomi mitológia egyik legfontosabb és legelismertebb istensége maradt.

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.