Ki a japán Daikokuten isten?

  • Ossza Meg Ezt
Stephen Reese

    Bár a Daikokuten nem túl ismert nyugaton, az egyik legjelentősebb Japán legnépszerűbb istenségei . Az öt gabona isteneként is ismert, ő a a gazdagság szimbóluma , termékenység , és bőség , és a képmása gyakran látható az üzletekben szerte az országban. Nézzük meg közelebbről ezt a kedvelt japán istent, és azt, hogyan jött létre.

    Ki a Daikokuten?

    Internet Archive Book Images, Forrás: Internet Archive Book Images.

    A japán mitológiában a Daikokuten egyike a Shichifukujin, vagy a Hét szerencsés isten Gyakran ábrázolják, mint egy zömök, sötét bőrű alakot, aki jobb kezében egy kívánságokat teljesítő kalapácsot tart, és a hátán egy értékes tárgyakkal teli zsákot cipel.

    A Daikokuten eredete a következőkhöz vezethető vissza Hindu és Buddhista A Daikokuten különösen a Mahākāla buddhista istenségtől származik, aki szoros kapcsolatban áll a hindu Siva istennel.

    Míg a Mahākāla jelentése "Nagy Fekete", a Daikokuten fordítása "A Nagy Sötétség Istene" vagy "Nagy Fekete Istenség." Ez kiemeli természetének kettősségét és összetettségét, mivel egyszerre testesíti meg a sötétséget és a szerencsét. Ez a társítás a tolvajokkal való kapcsolata, valamint a szerencse és a jólét jóindulatú isteneként való státusza miatt lehet.

    Mivel úgy tartják, hogy ő a földművesek védelmezője is, Daikokuten gyakran látható két rizses zsákon ülve, kezében egy kalapáccsal, miközben patkányok rágcsálják a rizst. A vele gyakran látható rágcsálók az általa hozott jólétet jelképezik, mivel jelenlétük bőséges élelmet jelent.

    Daikokuten-t különösen a konyhában tisztelik, ahol úgy tartják, hogy megáldja az öt gabonafélét - köztük a búzát és a rizst, amelyeket Japán alapgabonáinak és az ország kulináris hagyományaihoz nélkülözhetetlen gabonaféléknek tartanak. A konyhával való kapcsolata és ezen alapvető gabonafélék megáldása kiemeli a bőség és a jólét istenségének státuszát, amely mélyen összefonódott a japán kultúrával.

    Daikokuten és Ebisu

    A Daikokuten és az Ebisu művészi ábrázolása, lásd itt.

    Daikokuten-t gyakran párosítják Ebisu-val, a kereskedelem istenével és a halászok védőszentjével. Bár a Shichifukujin belül mindkettőjüket önálló istenségnek tekintik, Daikokuten-t és Ebisu-t gyakran párként tisztelik, mivel a mezőgazdasághoz és a halászathoz kapcsolódó, egymást kiegészítő kapcsolataik miatt.

    Daikokuten a mezőgazdaság, különösen a rizstermesztés istensége, és úgy tartják, hogy jó termést és jólétet hoz. Másrészt Ebisu a halászat istensége, és a bőséges fogással és a szerencsével hozzák összefüggésbe.

    Mindkettőjüket a kereskedelem istenségeiként is tisztelik, mivel a mezőgazdaság és a halászat termékei történelmileg a legfontosabb árucikkek voltak Japánban. Ez tükrözi a vallás, a gazdaság és a mindennapi élet közötti szoros kapcsolatot a hagyományos japán társadalomban, és hangsúlyozza azt a létfontosságú szerepet, amelyet az olyan istenségek, mint a Daikokuten és Ebisu játszottak a tradicionális japán társadalom alakításában.

    Japán kulturális és spirituális tája.

    A Daikokutenről szóló legendák és jelentősége a japán kultúrában

    Népszerű japán istenségként számos legenda és történet fűződik Daikokutenhez, ami bizonyítja népszerűségét és a japán társadalomban betöltött jelentős szerepét. Fontos azonban, hogy óvatosan közelítsünk ezekhez a történetekhez, és felismerjük a nézőpontok és értelmezések sokféleségét, amikor az istenségekről szóló legendákról van szó. Íme néhány népszerűbb legenda Daikokutenről és azokjelentősége a japán kultúrában:

    1. A bátrakat és a merészeket kedveli

    A fukunusubi néven ismert hagyomány szerint, ha valaki ellop egy Daikokuten tiszteletére szentelt házi szentélyt, és nem kapják rajta, akkor szerencsével áldják meg. Ez a hiedelem kiemeli Daikokuten istenség státuszát, aki megjutalmazza azokat, akik bátrak és kockázatot vállalnak a jólét érdekében.

    Ez a tolvajokkal való társítás ellentmondásosnak tűnhet Daikokuten képével, mint a jólét és a szerencse istenségével. A "Nagy Feketeség Isteneként" azonban a tolvajok istenének is tekintik, akit a szerencse megóv attól, hogy elkapják őket. Ez a japán mitológia összetett természetét tükrözi, ahol a különböző istenségeket az emberi viselkedés és érzelmek többféle aspektusával társítják.

    2. Az Ő képe fallikus szimbólum

    A sintó népi vallás különböző hiedelmeket tart számon a kodakara (gyermekek) és a kozukuri (babakészítés) kapcsán, amelyek közül néhány magával Daikokuten-nel kapcsolatos. Ezek közé tartozik az az állítás, hogy Daikokuten szobrai egy rizses zsák tetején úgy értelmezhetők, mint amelyek a férfi nemi szervet ábrázolják. Különösen azt mondják, hogy a kalapja a pénisz hegyére hasonlít, a teste maga a pénisz, és a két rizses zsákothogy a herezacskó állványon ül.

    Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket a hiedelmeket nem fogadják el vagy támogatják széles körben a mainstream sintóizmus Daikokuten szobrának számos más értelmezése hangsúlyozza, hogy a szobor istenségként játszik szerepet a gazdagság , a bőséget és a szerencsét, nem pedig a szexuális konnotációkat.

    3. Női alakja van

    Daikokuten a japán mitológiában a hét szerencseisten egyetlen tagja, akinek nőiesített formája Daikokutennyo néven ismert. Neve, amely lefordítva "Az Ég Nagy Feketéje" vagy "A Nagy Feketeségének Asszonya", isteni lényegét és a bőséggel és jóléttel való kapcsolatát jelzi.

    Amikor Daikokuten ebben a női alakban jelenik meg, gyakran összekapcsolják Benzaitennel és Kisshōtennel, a japán mitológia két másik kiemelkedő istennőjével. A női istenségek e hármasa a szerencse különböző aspektusait képviseli, szépség , és boldogság , tovább erősítve kapcsolatukat a japán panteonban.

    4. A termékenységet és a bőséget képviseli.

    A japán gazdagság istenének, Daikokunak a státusza, lásd itt.

    Daikokuten sokrétű befolyással bír, amelynek középpontjában a meglévő áldások felerősítése és megsokszorozása áll, különösen a gazdagsághoz és a termékenységhez kapcsolódó áldások. Az érték és a bőség növelésére való képessége miatt Daikokuten a termékenység, a termelékenység és a bőség szimbólumává vált.

    A Hét Szerencsés Isten tagjaként Daikokuten támogató szerepe segíti a többi isten befolyásának erősítését, holisztikus és kedvező környezetet teremtve azok számára, akik tisztelik őket. Ez lehetővé teszi számára, hogy áldásokat adományozzon, amelyek felerősítik a többi isten befolyását, mint például Fukurokujin, a hosszú élet istene és Benzaiten, a víz istennője, demonstrálva az összes isten és a víz istennőjének összekapcsolódását.Hét szerencseisten a japán mitológiában.

    5. A kalapácsa kívánságokat teljesíthet és szerencsét hozhat.

    Az ábrázolásokon Daikokuten gyakran látható az Uchide no Kozuchi nevű kalapáccsal a kezében, ami lefordítva "Kis varázskalapács", "csodakalapács" vagy "szerencsekalapács". Ez egy erős kalapács, amely állítólag képes bármit megadni, amit a birtokosa kíván, és számos japán mítoszban, folklórban és művészeti alkotásban népszerű tárgy.

    Egyes legendák szerint egy szimbolikus kalapáccsal háromszor a földre koppintva lehet kívánni, ami után Daikokuten teljesíti a kívánságokat. Úgy tartják, hogy a kalapács megkoppintása a lehetőségek ajtaján való kopogtatást jelképezi, és az istenség kívánságteljesítő ereje segít kinyitni ezt az ajtót. A kalapácsot úgy is ábrázolják, hogy egy szent kívánságteljesítő ékszer díszíti, amely a kívánságok teljesítését jelképezi.a lehetőségek kibontakozását, és azt a gondolatot szimbolizálja, hogy a siker és a jólét lehetőségei a megfelelő gondolkodásmóddal és cselekedetekkel határtalanok.

    Daikoku Fesztivál

    Hieitiouei - Saját munka, CC BY-SA 4.0, Forrás: Hieitiouei.

    A Daikokuten tiszteletére tartott egyik legnépszerűbb ünnepség a Daikoku Fesztivál, vagy más néven a Daikoku Fesztivál. Daikoku Matsuri Ez egy évente megrendezett ünnep Japánban, amely híres a vibráló hangulatáról, sok résztvevője hagyományos ruhába öltözik, és különböző tevékenységekben vesz részt, beleértve a hagyományos táncokat, előadásokat és rituálékat.

    A fesztivált általában január közepén tartják, közel a felnőtté válás napjához, amikor is azokat ismerik el, akik épp most töltötték be a 20. életévüket, és hivatalosan is felnőtté váltak a japán társadalomban. ünneplés egy sintó táncos Daikokunak öltözik, a védjegyévé vált fekete sapkával és nagy kalapáccsal, és egy különleges táncot mutat be a tömeg szórakoztatására. A táncos úgy köszönti az új felnőtteket, hogy a fejük felett rázza a szerencsekalapát, ami az istenség áldását jelképezi, aki szerencsét hoz nekik.

    Befejezés

    Daikokuten a szerencse és a gazdagság japán istensége, a japán mitológia hét szerencseistenének egyike. Nevének fordítása "A nagy sötétség istene" vagy "Nagy Fekete Istenség", ami a természetéből fakadó sötétség és szerencse kettősségét tükrözi.

    Az öt gabona isteneként is ismert, és jellemzően széles arccal, széles, ragyogó mosollyal, fekete sapkával és egy nagy kalapáccsal ábrázolják, miközben rizsbálákon ül, egerekkel és patkányokkal körülvéve. Azt mondják, hogy a szerencsét és jólétet keresők Daikokuten áldását kaphatják, és hogy egy hatalmas kalapács van a kezében, amely teljesíti a szerencsés hívők kívánságait.

    További olvasnivaló más japán istenségekről

    Stephen Reese történész, aki szimbólumokra és mitológiára specializálódott. Számos könyvet írt a témában, munkáit a világ folyóirataiban és folyóirataiban publikálták. Stephen Londonban született és nőtt fel, és mindig is szerette a történelmet. Gyerekként órákat töltött az ősi szövegek áttekintésével és a régi romok feltárásával. Ez késztette arra, hogy történelmi kutatói pályára lépjen. Istvánt a szimbólumok és a mitológia iránti rajongása abból a meggyőződéséből fakad, hogy ezek jelentik az emberi kultúra alapját. Úgy véli, hogy ezen mítoszok és legendák megértésével jobban megérthetjük önmagunkat és világunkat.