Perzsa kultúra az egyik legrégebbi létező civilizáció, és mint ilyen, az idők során számos változáson ment keresztül.

Az évszázadok során Perzsia egy viszonylag kis délnyugat-iráni tartományból több hatalmas birodalom szülőhelyévé vált, és számos vallás otthonából a síita iszlám egyik fő fellegvárává vált.

A perzsa nevek az iráni kultúra azon aspektusai közé tartoznak, amelyek a legjobban tükrözik történelmének sokszínűségét és gazdagságát. Ebben a cikkben a perzsa fiúnevekre és azok kialakulására összpontosítunk.

A perzsa nevek szerkezete

Az iráni államnak a huszadik század elején Reza sah által végrehajtott modernizációja óta a perzsa nyelvben a névadási konvenciók megváltoztak, és a vezetéknevek használatára is kiterjedtek, míg a középső nevek eltűntek. Ez a szakasz röviden felülvizsgálja a modern perzsa (fárszi) nevek hagyományos szerkezetét.

1919-től kezdve a perzsa tulajdonnevek a keresztnévből és a vezetéknévből állnak. Mind a perzsa keresztnév, mind a vezetéknév lehet egyszerű vagy összetett forma.

Manapság a legtöbb perzsa név iszlám eredetű. Néhány példa a perzsa nevekre:

Mohamad ('dicséretes, dicséretes'), Ali ("magas, emelkedett"), Reza ("elégedettség"), Hossein/Husszein ('szép, jóképű'), Said ('áldott, boldog, türelmes'), Zahra ('fényes, ragyogó, ragyogó'), Fatemeh ("tartózkodó"), Hassan ("jótevő").

A perzsa nevek összetett formában két keresztnevet kombinálnak, amelyek vagy iszlám vagy perzsa eredetűek. Néhány perzsa összetett név:

Mohamad Naser ('dicsért győzelem adományozója'), Mohammad Ali ('dicséretes'), Amir Mansur ("győztes tábornok"), Mohamad Hossein ("dicséretes és jóképű"), Mohamad Reza ("tehetséges személy vagy nagy értékű egyén"), Mostafa Mohamad ("dicsért és előnyben részesített"), Mohamad Bagher ("dicsért és tehetséges táncos").

Érdemes megjegyezni, hogy egyes perzsa összetett nevek esetében a két nevet össze lehet írni, a köztük lévő szóköz nélkül, mint például a következőben Mohamadreza és Alireza .

Mint már említettük, lehetséges olyan perzsa vezetékneveket találni, amelyeknek egyszerű a szerkezete (pl., Azad azaz szabad vagy Mofid jelentése: hasznos]) vagy összetett szerkezet (pl. Karimi-Hakkak).

A perzsa utónevek tartalmazhatnak olyan elő- és utótagokat is, amelyek determinánsként működnek (azaz plusz információt adnak a főnévhez). Például az olyan toldalékokat, mint az ´-i', '-y' vagy '-ee', gyakran használják olyan utónevek kialakítására, amelyek jelentése személyes tulajdonságokkal kapcsolatos ( Karim+i ['nagylelkű'], Shoja+ee ['brave']), és meghatározott helyszíneken ( Teherán+i ["Teheránhoz kötődik vagy onnan származik"]).

Érdekes tények a perzsa nevekről

1. Az irániak (a mai perzsák) két keresztnevet is kaphatnak, annak ellenére, hogy nem használnak középső neveket a névadási konvenciók között.
2. Sok gyakori perzsa nevet nagy politikai vagy vallási vezetők ihlettek, mint például Darioush, a hírhedt akajmenida uralkodó vagy Mohamed próféta.
3. Nem ritka, hogy a perzsa neveknek jelentése van.
4. A névadás patrilineáris, tehát a gyermekek apjuk vezetéknevét veszik fel. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a perzsa nőknek házasságkötés után nem kell felcserélniük vezetéknevüket a férjükével. Akik azonban erre vágynak, kötőjellel összekapcsolhatják a két vezetéknevet egy új vezetéknévvé.
5. A -zadden/-zaddeh (´fia') utótagot egyes perzsa nevekhez azért adják hozzá, hogy tükrözzék az apa és a fiú közötti gyermeki kapcsolatot. Például a Hassanzadeh név azt jelenti, hogy a név viselője "Hassan fia".
6. Egyes nevek tükrözik az illető családjának hátterét. Például azok, akiket Mohamed prófétáról vagy egy wallyról (iszlám szentről) neveztek el, olyan családból származhatnak, amelynek erős vallási meggyőződései vannak. Másrészt azok, akiknek klasszikus perzsa neve van, olyan családból származhatnak, amelynek liberálisabb vagy unortodoxabb értékrendje van.
7. Ha valakinek a nevében szerepel a "Haj" cím, az azt jelzi, hogy az illető zarándoklatot tett Mekkába, Mohamed próféta szülőhelyére.
8. A legtöbb perzsa név, amely az -ian vagy -yan utótaggal végződik, az Örmény Birodalom idején keletkezett, ezért hagyományos örmény neveknek is számítanak.

104 perzsa nevek fiúknak és jelentésük

Most, hogy megtanultad, hogyan alakulnak ki a perzsa nevek, ebben a részben nézzük meg a hagyományos perzsa fiúnevek listáját és jelentésüket.

1. Abbász: Lion
2. Abdalbari: Allah igaz követője
3. Abdalhalim: A beteg szolgája
4. Abdallafif: A kedves szolgája
5. Abdallah: Allah szolgája
6. Amin: Igazságos
7. Amir: Herceg vagy magas rangú tisztviselő
8. Anosh: Örökkévaló, örökkévaló vagy halhatatlan
9. Anousha: Édes, öröm, szerencse
10. Anzor: Nemes
11. Arash: Egy perzsa íjász
12. Aref: Tudós, bölcs vagy bölcs
13. Arman: Kívánság, remény
14. Arsha: Trónus
15. Arsham: Aki nagyon erős
16. Artin: Igazságos, tiszta, vagy szent
17. Aryo: Annak az iráni hősnek a neve, aki Nagy Sándor ellen harcolt. Ariobarzanes, a bátor néven is ismert.
18. Arzhang: Egy szereplő neve a Shahnameh-ben, egy hosszú epikus költeményben, amelyet Ferdowsi perzsa költő írt valahol Kr. u. 977 és 110 között.
19. Ashkan : Egy ókori perzsa király
20. Asman: A legmagasabb égbolt
21. Ata: Ajándék
22. Atal: Hős, vezető, vezető
23. Aurang: Raktár, olyan hely, ahol árukat tárolnak
24. Ayaz: Éjszakai szellő
25. Azad: Ingyenes
26. Azar: Tűz
27. Aziz: Hatalmas, tisztelt, szeretett
28. Baaz: Eagle
29. Baddar: Aki mindig időben érkezik
30. Badinjan: Aki kiváló ítélőképességgel rendelkezik
31. Baghish: Könnyű eső
32. Bahiri: Briliáns, világos, vagy híres
33. Bahman: Egy olyan személy, akinek elégedett szíve és jó szelleme van.
34. Bahnam: Egy jó hírű és becsületes személy
35. Bahram: Irán negyedik szaszanida királyának neve, aki Kr. u. 271-től Kr. u. 274-ig uralkodott.
36. Bakeet: Aki felemeli az emberiséget
37. Bakhshish: Isteni áldás
38. Bijan: Hős
39. Borzou: Magas státusz
40. Caspar: A kincs őrzője
41. Changeez: Csengiz kán, a félelmetes mongol uralkodó adaptációja.
42. Charlesh: A törzsfőnök
43. Chavdar: Méltóságteljes
44. Chawish: A törzs vezetője
45. Cyrus: Nagy Küroszról
46. Darakhshan: Világos fény
47. Darius: Gazdag és királyi
48. Davud: David perzsa formája
49. Emad: A támogatás hozója
50. Esfandiar: Tiszta teremtés, szintén az eposzból
51. Eskandar: Nagy Sándortól.
52. Faireh: Boldogsághozó
53. Farbod: Aki megvédi a dicsőséget
54. Farhad: Segítő
55. Fariborz: Aki nagy becsülettel és hatalommal rendelkezik
56. Farid: Az egyik
57. Farjaad: Aki kiemelkedő a tanulásban
58. Farzad: Pompás
59. Fereydoon: Perzsa mitikus király és az ő
60. Firouz: A győzelem embere
61. Giv: Karakter a Shahnamehből
62. Hassan: Jóképű vagy jó
63. Hormoz: A bölcsesség ura
64. Hossein: Gyönyörű
65. Jahan: Világ
66. Jamshid: Perzsia mitológiai királya.
67. Javad: Igazságos az arab Jawad névből
68. Kai-Khosrow: A kajáni dinasztia legendás királya
69. Kambiz: Ősi király
70. Kamran: Gazdag és szerencsés
71. Karim: Nagylelkű, nemes, becsületes
72. Kasra: Bölcs király
73. Kaveh: Mitikus hős a Shahnameh eposzban
74. Kazem: Aki megoszt valamit az emberek között
75. Keyvan: Saturn
76. Khosrow: Király
77. Kian: Király
78. Mahdi: Jól irányított
79. Mahmoud: Dicséret
80. Mansour: Aki győztes
81. Manuchehr: Mennyei arc - egy mitikus perzsa király neve.
82. Masoud: Szerencsés, virágzó, boldog
83. Mehrdad: A nap ajándéka
84. Milad: A Nap fia
85. Mirza: Prince perzsául
86. Morteza: Aki Istennek tetszik
87. Nader: Ritka és kivételes
88. Nasser: Győztes
89. Navud: Jó hírek
90. Omid: Remény
91. Parviz: Szerencsés és boldog
92. Payam: Üzenet
93. Pirouz: Győztes
94. Rahman: Kegyes és irgalmas
95. Ramin: Megmentő az éhségtől és a fájdalomtól
96. Reza: Elégedettség
97. Rostam: A perzsa mitológia legendás hőse
98. Salman: Biztonságos vagy biztonságos
99. Shahin: Falcon
100. Shapour: A király fia
101. Sharyar: Királyok királya
102. Solayman: Békés
103. Soroush: Boldogság
104. Zal: Az ókori Perzsia hőse és védelmezője

Az ókori perzsa kultúra fejlődése

A perzsa nevek a ma Iránként ismert ország gazdag kultúrájának és történelmének az eredményei. Az ősi királyok és az iszlám kultúra hatása ma is látható ezekben a névválasztásokban. Nem választhatjuk tehát el a történelmet a nevektől, amikor megpróbáljuk megérteni, honnan származnak ezek a nevek.

Ezt szem előtt tartva, íme egy pillantás Perzsia ősi történelmére.

Úgy tartják, hogy a perzsák a Kr. e. 1. évezred elején Közép-Ázsiából érkeztek Délnyugat-Iránba. A Kr. e. 10. században már letelepedtek a Perzsiában, a lakosairól elnevezett régióban. Hamarosan a perzsa íjászok mesteri képességéről gyorsan elterjedt a hír a különböző közel-keleti civilizációkban. A perzsák azonban nem játszottak közvetlenül jelentős szerepet aa régió politikája a Kr. e. 6. század közepéig.

Az Akhaimenida Birodalomtól Nagy Sándor hódításáig

A perzsák először Kr. e. 550-ben váltak hírhedtté az ókori világ többi része számára, amikor II. Kürosz perzsa király (akit azóta is "a Nagy" néven emlegetnek) legyőzte a Mediai Birodalom - a kor legnagyobb birodalmának - erőit, meghódította területüket, majd megalapította az Akhaimenida Birodalmat.

Kürosz azonnal megmutatta, hogy alkalmas uralkodó volt, mivel birodalmát hatékony közigazgatási struktúrával, igazságos igazságszolgáltatási rendszerrel és hivatásos hadsereggel látta el. Kürosz uralkodása alatt az Akhaimenida Birodalom határai nyugaton az anatóliai partokig (a mai Törökország), keleten pedig az Indus-völgyig (a mai India) terjedtek, és így a század legnagyobb politikai egységévé vált.

Cyrus uralmának másik figyelemre méltó jellemzője az volt, hogy annak ellenére, hogy gyakorolta a Zoroasztrizmus , vallási toleranciát hirdetett a területén élő etnikai csoportok többsége számára (ami a korabeli mércével mérve meglehetősen szokatlan volt). Ez a multikulturális politika a regionális nyelvek használatára is vonatkozott, még akkor is, ha a birodalom hivatalos nyelve az óperzsa volt.

Az Akhaimenida Birodalom több mint két évszázadon át létezett, de nagysága ellenére hamarosan véget ért, miután Kr. e. 334-ben III. Sándor makedóniai uralkodó betört. Kortársai meglepetésére Nagy Sándor kevesebb mint egy évtized alatt meghódította az egész ókori Perzsiát, de nem sokkal később, Kr. e. 323-ban meghalt.

A Szeleukida Királyság és az ókori Perzsia hellenizálódása

A nemrég megalakult Makedón Birodalom Sándor halála után több részre szakadt. A Közel-Keleten I. Szeleukosz, Sándor egyik legközelebbi parancsnoka, a saját részével megalapította a Szeleukida Királyságot. Ez az új makedón királyság végül az Akhaimenida Birodalom helyébe lépett, mint a régió legfőbb hatalma.

A Szeleukida Királyság i. e. 312-től i. e. 63-ig létezett, azonban a Pártus Birodalom hirtelen hatalomra kerülése miatt csak alig több mint másfél évszázadig maradt tényleges nagyhatalom a Közel- és Közép-Keleten.

Miközben a Szeleukida-dinasztia a csúcspontján volt, a perzsa kultúra hellenizálásának folyamatát indította el, bevezetve a koinéi görögöt a királyság hivatalos nyelveként, és ösztönözve a görög bevándorlók beáramlását a szeleukida területre.

A Kr. e. 3. század közepe táján a szeleukida uralkodók egy sor belső lázadással szembesültek, amelyek jelentősen meggyengítették tekintélyüket a térségben, és ezzel nyitva hagyták az utat egy új jelentős politikai szereplő megjelenése előtt.

A Pártus és a Szasszanida Birodalom

A parthusok voltak azok, akik a legtöbb előnyt kihasználták a Szeleukidák kritikus helyzetéből, amikor Kr. e. 247-ben követelték országuk függetlenségét. Az Északkelet-Iránban fekvő Parthia a Szeleukida Királyság egyik tartománya volt. Ez a terület nagy stratégiai értékkel rendelkezett, mivel a Kaszpi-tenger keleti határain átkóborló számos veszélyes iráni nomád törzs és a Kaszpi-tenger keleti határai között állt.birodalom északi városait, és ezért elszigetelő gátként szolgált.

A Szeleukidákkal ellentétben a parthusok uralkodói nem pusztán az erejükre alapozták hatalmi igényüket, hanem arra a közös kulturális háttérre is, amelyet más iráni törzsekkel (különösen az észak-irániakkal) osztottak meg. Úgy vélik, hogy a helyiekkel való ilyen szoros kapcsolat tette lehetővé a parthusok számára, hogy befolyási övezetüket az idők során következetesen növeljék és fenntartsák.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a Pártus Birodalom alapítójának, I. Arszakhésznek a hozzájárulását sem, aki képzett katonákból álló hadsereggel látta el birodalmát, és számos pártus várost megerősített, hogy ellenálljon egy esetleges szeleukiai kísérletnek Pártus visszafoglalására.

A Pártus Birodalom fennállásának négy évszázada alatt a kereskedelem egyik legfontosabb központjává vált, mivel a Selyemút (amelyen a Han-kínából a nyugati világba irányuló selyem és más értékes áruk kereskedelmét bonyolították) egyik végéből a másikba haladt át a területén. Ez idő alatt a Pártus birodalmi erők döntő szerepet játszottak a Római Birodalom keleti terjeszkedésének megállításában is. Azonban,a Kr. u. 210-es évek végén a birodalom a belső viszályok és a római inváziók folyamatos sorozata miatt hanyatlani kezdett.

Kr. u. 224-ben a parthusok által hagyott hatalmi vákuumot a szaszanida dinasztia töltötte be. A szaszanidák Perzsiából származtak, ezért az Achaemenida Birodalom igazi örököseinek tekintették magukat.

E kapcsolat bizonyítására a szasszanida uralkodók a birodalom kultúrájának irániasítására összpontosítottak (ez a tendencia már a parthusok alatt is elkezdődött), a középperzsa lett az állam hivatalos nyelve, és korlátozták a görögök befolyását a kormányzat magas szféráiban. A perzsa kultúra megújulása a művészeteket is érintette, mivel a hellenista motívumokat fokozatosan elhagyták ebben az időszakban.

Elődeikhez hasonlóan a szasszanida uralkodók is folyamatosan visszaverték a térségből a betolakodókat (először a rómaiakat, majd a 4. század elejétől a bizánciakat), egészen a 7. századi muszlim hódításokig. Ezek a hódítások jelentették az ókori korszak végét Perzsiában.

Miért van olyan sok perzsa név arab eredetű?

Az arab eredetű perzsa nevek létezése a perzsa területek muszlim hódítása (Kr. u. 634 és Kr. u. 641) után lezajlott transzkulturációval magyarázható. A hódítást követően a perzsa kultúrára mélyen hatottak az iszlám vallási eszméi, olyannyira, hogy Perzsia iszlamizálódásának hatásai még ma is érezhetőek a mai Iránban.

Következtetés

A perzsa nevek a perzsa kultúra azon aspektusai közé tartoznak, amelyek a legjobban tükrözik történelmi gazdagságát. Csak az ókorban a perzsa civilizáció több hatalmas birodalomnak adott otthont (mint például az Akhámenidák, a Párthusok és a Szasszanidák). Később, az újkor előtti időkben Perzsia a síita iszlám egyik fő fellegvárává vált a Közel-Keleten. Mindegyik korszak sajátos nyomot hagyott anyomot hagyott a perzsa társadalomban, ezért a mai Iránban is találhatunk perzsa vagy arab eredetű (vagy mindkettő) hagyományos neveket.