Margaret Mead kulturális antropológus szerint az eddig talált legkorábbi civilizációs jel egy 15 000 éves, gyógyult combcsonttörés, amelyet egy régészeti lelőhelyen találtak. A csont gyógyulása arra utal, hogy a sérült személyt valaki más ápolta, amíg a combcsontja meg nem gyógyult.

Mitől lesz civilizáció? Mikor mondható el, hogy civilizáció alakul ki? Egyes történészek szerint a civilizáció legkorábbi jele a tárgyak, például egy agyagedény, csontok, vagy szerszámok, mint pl. nyilak Mások szerint régészeti lelőhelyek romjai.

Ebben a cikkben a valaha létezett tíz legrégebbi civilizációt soroltuk fel.

A mezopotámiai civilizáció

A Mezopotámiai civilizáció a világ legrégebbi feljegyzett civilizációja. Az Arab-félsziget és a Zagrosz-hegység környékén alakult ki, amit ma Irán, Törökország, Szíria és Irak néven ismerünk. A név Mezopotámia a meso' jelentése ' között és potamos' ami folyót jelent. Együtt azt jelenti:" két folyó között ", a két folyóra, az Eufráteszre és a Tigrisre utalva.

A mezopotámiai civilizációt sok történész az első emberi civilizáció kialakulásának tartja. Ez a nyüzsgő civilizáció i. e. 3200-tól i. e. 539-ig létezett, amikor Nagy Cyrus, más néven Nagy Cyrus elfoglalta Babilont. Cyrus II, az Akhaimeniai Birodalom alapítója.

Mezopotámia gazdag fennsíkjai tökéletesek voltak az emberek számára, akik úgy döntöttek, hogy tartósan letelepednek a területen. A talaj ideális volt a szezonális növénytermesztéshez, ami lehetővé tette a mezőgazdaságot. A mezőgazdasággal együtt az emberek elkezdték háziasítani az állatokat is.

A mezopotámiaiak adták a világnak az első gabonaféléket, kifejlesztették a matematikát és a csillagászatot, ami csak néhány a számos találmányuk közül. Sumerok , akkádok, asszírok és babilóniaiak évszázadokon át éltek ezen a területen, és lejegyezték az emberi történelem legkorábbi feljegyzéseit.

Az asszírok fejlesztették ki elsőként az adórendszert, Babilon pedig a világ egyik legnagyobb tudományos és tudományos központjává vált. Itt kezdtek kialakulni a világ első városállamai, és az emberiség elkezdte vívni az első háborúkat.

Az Indus-völgyi civilizáció

A bronzkorban Dél-Ázsia északnyugati részén, az Indus-völgyben kezdett kialakulni egy civilizáció, amely i. e. 3300-tól i. e. 1300-ig tartott. Az Indus-völgyi civilizáció néven ismert civilizáció az egyik első emberi civilizáció volt, amely Mezopotámia és Egyiptom mellett jött létre. Afganisztántól Indiáig terjedő kiterjedt területet fedett le. Gyorsan fejlődött egy olyan terület körül, amely nyüzsgött aaz Indus és a Ghaggar-Hakra folyók között fekszik.

Az Indus-völgyi civilizáció adta a világnak az első vízelvezető rendszereket, a csoportosított épületeket és a fémmegmunkálás új formáit. Olyan nagyvárosok léteztek, mint Mohendzsó-Daro, amelyek lakossága elérte a 60 000 főt.

A birodalom végső összeomlásának oka máig rejtély. Egyes történészek szerint az induszi civilizáció egy hatalmas háború következtében pusztult el. Mások szerint azonban a klímaváltozás miatt zuhant össze, mivel a terület kiszáradni kezdett, és a víz szűkössé vált, ami arra kényszerítette az Indus-völgy lakosságát, hogy elhagyja a régiót. Mások szerint a civilizáció városai azért omlottak össze, mert aa természeti katasztrófákra.

Egyiptomi civilizáció

Az egyiptomi civilizáció i. e. 3100 körül kezdett kialakulni Észak-Afrika térségében, a Nílus mentén. E civilizáció felemelkedését Felső- és Alsó-Egyiptom politikai egyesítése fémjelezte Menész fáraó, az egyesített Egyiptom első fáraója alatt. Ez az esemény a viszonylagos politikai stabilitás időszakát indította el, amely alatt e civilizáció virágzásnak indult.

Egyiptom évszázadokon átívelő, hatalmas mennyiségű tudást és tudományt termelt. Leghatalmasabb korszakában, az Újbirodalom idején hatalmas ország volt, amely lassan kezdte túlterhelni kapacitását.

A fáraók isteni hatalmát folyamatosan fenyegették a különböző törzsek, amelyek megpróbálták megszállni, például a líbiaiak, az asszírok és a perzsák. Nagy Sándor egyiptomi hódítása után görög Ptolemaiosz Királyság jött létre, de Kleopátra halálával Egyiptom i. e. 30-ban római provincia lett.

Az egyiptomi civilizáció a Nílus rendszeres áradásának és az öntözés ügyes technikájának köszönhetően, amely sűrű népesség kialakulásához vezetett, virágzott, ami az egyiptomi társadalmat és kultúrát fejlesztette. E fejlődést erős közigazgatás, az egyik első írásrendszer és erős hadsereg segítette.

A kínai civilizáció

A kínai civilizáció a világ egyik legrégebbi civilizációja, amely még ma is virágzik. i.e. 1046 körül kezdett el fejlődni kis földművelő közösségek formájában, és a Zhou, Qin és Ming dinasztiák alatt fejlődött tovább. A Kínában bekövetkezett dinasztikus változások mindegyike lényeges szerepet játszott a civilizáció fejlődésében.

A Zhou-dinasztia egységesítette a kínai írásrendszert. A kínai történelemnek ez az az időszaka, amikor a híres Konfuciusz és Szun-ce élt. A Csin-dinasztia idején készült a nagy terrakotta-hadsereg, a Ming-dinasztia idején pedig a Kínai Nagy Fal védte meg a nemzetet a mongol támadásoktól.

A kínai civilizáció a Sárga-folyó völgye és a Jangce folyó körül gravitált. A művészet, a zene és az irodalom fejlődése párhuzamos a modernizációval, amely az ősi világot egy Selyemúttal kötötte össze. Kína modernizációja és kulturális jelentősége oda vezetett, hogy egyszerre jelölték meg a világ gyáraként és az emberiség egyik fészkeként. Ma Kínát az egyik legjelentősebbaz emberiség és a civilizáció legnagyobb bölcsői.

Kína történelme annak története, hogy egy civilizáció hogyan képes évszázadról évszázadra gyarapodni, egyesülni és újraértelmezni önmagát. A kínai civilizáció különböző dinasztiákat, monarchiákat, birodalmakat, gyarmatosítást és kommunista rendszer alatti függetlenséget látott. A történelmi zavaroktól függetlenül a hagyományt és a kultúrát a kínai gondolkodásmód alapvető részének tekintették.

Az inka civilizáció

Az inka civilizáció vagy az inka birodalom volt a legfejlettebb társadalom Amerikában Kolumbusz előtt, és állítólag a perui felföldön alakult ki. 1438 és 1533 között virágzott a mai Peru területén, Cusco városában.

Az inkák a terjeszkedésről és a békés asszimilációról voltak híresek. Hittek Intiben, a napistenben, és nemzeti védőszentjükként tisztelték őt. Azt is hitték, hogy Inti teremtette az első embereket, akik a Titicaca-tóból jöttek ki, és megalapították Cusco városát.

Az inkákról nem sokat tudunk, mivel nem rendelkeztek írásos hagyománnyal. Azt azonban tudjuk, hogy egy kis törzsből virágzó nemzetté fejlődtek Sapa Inka alatt, aki nemcsak császár, hanem a Cuzcoi Királyság és a neoinkai állam uralkodója is volt.

Az inkák egyfajta megbékélési politikát gyakoroltak, amely a békét és a stabilitást biztosította azzal, hogy aranyat és védelmet ajánlott fel annak a földnek, amely úgy döntött, hogy csatlakozik a birodalomhoz. Az inka uralkodók híresek voltak arról, hogy kihívóik gyermekeit beavatták az inka nemességbe.

Az inka birodalom a közösségi munkán és a magas politikán élt, amíg a Francisco Pizzaro spanyol felfedező által vezetett spanyol hódítók le nem rohanták. Az inka birodalom romokban hevert, és a kifinomult mezőgazdasági rendszerük, kultúrájuk és művészetük tudásának nagy része megsemmisült a gyarmatosítás során.

A maja civilizáció

A Maják a mai Mexikó, Guatemala és Belize területén éltek. Kr. e. 1500-ban kezdték falvaikat várossá alakítani és mezőgazdaságot fejleszteni, babot, kukoricát és tököt termesztettek. Hatalmuk csúcspontján a maják több mint 40 városba szerveződtek, amelyek lakossága elérte az 50 000 főt.

A maják vallási célokra piramis alakú templomokat fejlesztettek ki, és híresek voltak kőfaragási technikájukról, valamint fejlett öntözési és teraszosítási módszereikről. Híresek lettek saját hieroglifikus írásuk és kifinomult naptárrendszerük megalkotásáról. A feljegyzések vezetése kultúrájuk rendkívül fontos része volt, és elengedhetetlen volt a csillagászat, a jóslás és a földművelés szempontjából.Az inkáktól eltérően a maják alaposan lejegyeztek mindent, ami a hagyományaikkal és a kultúrájukkal kapcsolatos.

A maják az elsők között fejlesztették ki a fejlett matematikát és csillagászatot. Absztrakt gondolkodásuk egyik csúcsa, hogy az első civilizációk között dolgoztak a nulla fogalmával. A maja naptár másképp volt megszervezve, mint a modern világ naptárai, és sikeresen jósolták meg a természeti árvizeket és napfogyatkozásokat.

A maja civilizáció a termőföldekért folytatott háborúk és az erdőirtás és a szárazság okozta klímaváltozás miatt hanyatlott. Pusztulásuk azt jelentette, hogy a gazdag kultúrát és építészetet felemésztette a dzsungel sűrű növényzete. A civilizáció romjai királyi sírokat, lakóházakat, templomokat és piramisokat foglalnak magukban. A leghíresebb maja romváros a Guatemalában található Tikal. Ami látható.A romok között több halom és kis domb található, amelyek valószínűleg hatalmas, hatalmas templomokat rejtenek.

Az azték civilizáció

A Azték civilizáció 1428-ban virágzott, amikor Tenochtitlan, Texcoco és Tlacopan szövetségben egyesült. A három városállam egységes országként virágzott, és összetett istenpanteont imádott.

Az aztékok életüket a naptári rituálék gyakorlása köré szervezték, és kultúrájuk összetett, gazdag vallási és mitológiai hagyományokkal rendelkezett. A birodalom hatalmas politikai hegemónia volt, amely könnyen le tudott hódítani más városállamokat. Ugyanakkor békülékenységet is gyakorolt más kliens városállamokkal szemben, amelyek a védelemért cserébe adót fizettek a politikai központnak.

Az azték civilizáció egészen addig virágzott, amíg a spanyol hódítók 1521-ben meg nem buktatták az azték császárt, és Tenochtitlan romjain meg nem alapították a mai Mexikóvárost. A civilizáció a pusztulása előtt komplex mitológiai és vallási hagyományt adott a világnak, figyelemre méltó építészeti és művészeti teljesítményekkel.

Az azték örökség visszhangként él tovább a modern mexikói kultúrában, visszhangzik a helyi nyelvben és szokásokban, és számos formában tovább él, mint a nemzeti identitás része minden mexikói számára, aki nyitott arra, hogy újra kapcsolatba lépjen őshonos identitásával.

A római civilizáció

A római civilizáció i.e. 753 körül kezdett kialakulni, és nagyjából 476-ig tartott, ami a Nyugatrómai Birodalom bukásával járt. A rómaiak szerint Római mitológia Róma városát Romulus és Remus alapította, akik Rhea Silvia, Alba Longa hercegnőjének, Rhea Silviának az ikerfiúi voltak.

Róma a világ legnagyobb birodalmává emelkedett, amely hatalma csúcspontján az egész Földközi-tenger térségét felölelte. Hatalmas civilizáció volt, amely számos nagyszerű találmányért volt felelős, mint például a beton, a római számok, az újság, a vízvezetékek és az első sebészeti eszközök.

Róma a szerény kezdetektől kezdve több fázison keresztül, királyságként, köztársaságként és hatalmas birodalomként vonult végig. A birodalom lehetővé tette a meghódított népek számára, hogy bizonyos fokú kulturális autonómiát tartsanak fenn. Azonban a kapacitások túlterhelése sújtotta. Szinte lehetetlen volt biztosítani, hogy minden része egyetlen uralkodó előtt hajoljon meg.

Mint sok más birodalommal, amely a birodalmi túlterjeszkedéssel küzdött, a Római Birodalom is szétesett puszta mérete és hatalma miatt. 476-ban Rómát barbár törzsek lerohanták, ami szimbolikusan jelezte az ősi civilizáció összeomlását.

A perzsa civilizáció

A Perzsa Birodalom, más néven az Akhaimenida Birodalom, a Kr. e. 6. században kezdte meg felemelkedését, amikor Nagy Kürosz kezdte el irányítani. A perzsa civilizáció egy hatalmas központosított államba szerveződött, amely az ókori világ nagy része felett lett uralkodó. Idővel Egyiptomig és Görögországig terjesztette ki befolyását.

A Perzsa Birodalom sikere abban rejlett, hogy képes volt asszimilálni a szomszédos törzseket és proto-államokat. Azáltal, hogy utakkal kötötte össze őket, és központi közigazgatást hozott létre, képes volt integrálni a különböző törzseket. A perzsa civilizáció adta a világnak az első postai és algebrai rendszert.

A birodalom hanyatlásnak indult, miután a Görögország elleni sikertelen támadások sorozata elpazarolta pénzügyi forrásait, és súlyos adókkal sújtotta a lakosságot. Nagy Sándor Kr. e. 330-ban végrehajtott inváziója után szétesett.

A görög civilizáció

A görög civilizáció a Kréta szigetén élő minószi civilizáció bukása után, az i. e. 12. század körül kezdett kialakulni. Sokan a nyugati civilizáció bölcsőjének tartják.

Az ókori görögökről tudomásunk nagy részét Thuküdidész történész írta, aki megpróbálta hűen megörökíteni a civilizáció történetét. Ezek a történelmi beszámolók nem teljesen helytállóak, és némelyikük mítoszok és legendák. Mégis, döntő betekintést nyújtanak az ókori görögök világába és istenek panteonjába, amelyek továbbra is megragadják az emberek képzeletét.a világ minden táján.

A görög civilizáció nem volt teljesen egységes egy központosított államban, hanem inkább városállamokban, az úgynevezett poliszokban. Ezek a városállamok összetett kormányzati rendszerekkel rendelkeztek, és a korai demokrácia Seregekkel védték magukat, és imádták a sok istenüket, akiknek védelmére számítottak.

A görög civilizáció hanyatlását a háborúzó városállamok közötti állandó konfliktusok okozták. A Spárta és Athén közötti örökös háborúk a közösségi érzés megbomlását okozták, és megakadályozták Görögország egyesülését. A rómaiak éltek a lehetőséggel, és a gyengeségeit kihasználva meghódították Görögországot.

A görög civilizáció hanyatlása Nagy Sándor i. e. 323-ban bekövetkezett halála után felgyorsult. Bár Görögország mint társadalom fennmaradt, civilizációs fejlődésének csúcspontjaihoz képest ma már sokkal másabb közösség.

Befejezés

A civilizációk a kreativitásban, a közös érdekekben és a közösségi érzésben emelkednek fel. Akkor bomlanak fel, amikor a klímaváltozás, a gyarmatosítás és az egység hiánya miatt expanzív birodalmakba burkolóznak, amelyek túlfeszítik határaikat.

A mai civilizációk és kultúrák sokat köszönhetnek azoknak az ősi civilizációknak, amelyek több millió évvel az emberiség kialakulása után jöttek létre. Az ebben a cikkben említett egyes civilizációk mind nagyhatalmúak voltak, és sokféleképpen hozzájárultak az emberiség fejlődéséhez: új kultúrák, új eszmék, életmódok és filozófiák.