A görög mitológiában az emberek születésekor megírták a sorsukat; a Sorsok, más néven Moirai voltak azok, akik ezt a feladatot végezték. A három nővér, Klothó, Lachészisz és Atroposz voltak a sors istennői, akik a halandók sorsát határozták meg. Íme, egy közelebbi áttekintés.

Moirai eredete

Az első szerző, aki a sorsot istenségként említette, Homérosz volt. Ő a sorsot nem istennőként említi, hanem olyan erőként, amelynek köze van az emberek ügyeihez, és amely meghatározza sorsukat.

Hésziodosz a maga részéről azt javasolta, hogy a sors három istennője a sors három istennője, és neveket és szerepeket rendelt hozzájuk. A sorsoknak ez az ábrázolása a legnépszerűbb.

• Clotho - A spinner aki az élet fonalát fonja.
• Lachesis - A allotter aki mérőpálcájával megmérte minden ember életének fonalát, és eldöntötte, hogy az milyen hosszú lesz. Ő osztogatta az életet.
• Atropos - A rugalmatlan vagy kérlelhetetlen , aki elvágta az élet fonalát, és kiválasztotta, mikor és hogyan haljon meg egy ember. Ollóval vágta el a fonalat, és jelezte az élet végét.

A mítoszok szerint a Sorsok a lánya volt a Nyx , az éjszaka megszemélyesítője, és nem volt apja. Későbbi történetek azonban úgy helyezik el őket, mint a lányait. Zeusz és Themis Az irodalomban gyakran ábrázolták őket csúnya, cérnával és ollóval rendelkező öregasszonyokként, a művészeti alkotásokon azonban a sorsokat általában gyönyörű nőkként ábrázolták.

Őket következetesen úgy ábrázolják, mint három fonót, akik az élet szövetét szövik. Ez az a hely, ahol a mondatok az élet szövete és az élet fonala a.

Szerep a görög mitológiában

A mítoszok szerint a gyermek születésének pillanatában a három Sors határozta meg a sorsát. Klothó, mint a fonó, az élet fonalát sodorta. Lachesis, mint a kiosztó, az életnek adta meg a részét a világban. És végül Atroposz, mint a hajlíthatatlan, az élet végét szabta meg, és a fonal elvágásával vetett véget neki, amikor eljött az ideje.

Bár a Sors megírta mindenki sorsát, az embereknek is volt beleszólásuk abba, hogy mi történjen velük. Tetteiktől függően minden ember megváltoztathatta élete írásait. A Sorsok nem avatkoztak közvetlenül az emberi világ ügyeibe, de befolyásukat úgy használták, hogy a kijelölt sors akadálytalanul haladjon a maga útján. Az Erinyes például néha a sors szolgálatában álltak, hogy kiszabják a büntetést az arra érdemesek számára.

Ahhoz, hogy az emberek sorsát ki tudják osztani, a Sorsoknak tudniuk kellett a jövőről. Prófétikus istenségek voltak, akik bizonyos esetekben utalásokat tettek a jövőre vonatkozóan. Mivel az élet vége a sors része volt, a Sorsokat a halál istennőinek is nevezték.

A sorsok a népi mítoszokban

A sorsok mint szereplők nem játszottak nagy szerepet a görög mítoszokban, de hatalmuk meghatározta a számos tragédiában bekövetkező eseményeket. A három istennő megjelenik, amikor ajándékokat kínálnak az embereknek és az isteneknek, vagy születéskor megforgatják a sorsot.

• A Giants ellen: Aktív szerepet vállaltak az óriások háborújában, amelyben az olimposziak oldalán harcoltak, és állítólag bronzbunkókkal öltek meg egy óriást.

• Háború Typhon ellen: Az olimposziak háborújában a szörny ellen. Typhon , a Sorsok meggyőzték a szörnyeteget, hogy egyen meg néhány gyümölcsöt, amelyek csökkentik az erejét, mondván, hogy azok erősítik őt. Typhon a saját hátrányára hitt a Sorsoknak.

• Az istenek születése: A sors közrejátszott a születésében Apollo , Artemis , és Athena Athénének örök szüzességet és házasság nélküli életet ajándékoztak.

• Heraklész születésének késleltetése : Egyes mítoszok szerint a sorsok segítették Héra késleltetni a születést Heracles Héra így akart bosszút állni Zeusz szerelemgyermekén, Héraklészen.

• Althea fia: Meleager születésekor anyja, Althea, a Sors látogatását kapta, aki megmondta neki, hogy fia akkor fog meghalni, ha a ház kandallójában lángoló fatönk teljesen elégett. Althea egy ládában biztonságban tartotta a fatönköt, amíg Meleager kardja által testvérei halálától megvadulva fel nem gyújtotta a fatönköt, és meg nem ölte fiát.

• Apolló becsapta: A sorsot Apolló egyszer becsapta, hogy megmentse barátját. Admetus Apollón megrészegítette a Sorsokat, majd könyörgött nekik, hogy egy másik életért cserébe mentsék meg Admetoszt. Apollón azonban nem talált senkit, aki átvehette volna Admetosz helyét. Ekkor történt, hogy Alcestis Admetosz felesége önként lépett férje helyébe, és feláldozta életét, hogy megmentse a férjét.

A sors és Zeusz

Zeusz és a többi isten nem avatkozhatott bele, ha a Sorsok már meghatározták a sorsot; döntésük és hatalmuk végleges volt, és túlmutatott a többi isten hatalmán. Ez azonban nem volt mindig így, hiszen Zeusz, mint az emberek és az istenek atyja, megváltoztathatta a sorsokat, amikor jónak látta. Ezekben a mítoszokban Zeusz nem alárendeltje, hanem vezetője volt a Sorsoknak.

Egyes mítoszok szerint Zeusz nem avatkozhatott bele fia, Sarpedon és Trója hercegének sorsába, Hector amikor a Sors elvitte az életüket. Zeusz is meg akarta menteni Semele a haláltól, miután megjelent előtte isteni alakjában, de nem akart beleszólni a sorsok fonalába.

A sorsok hatása a modern kultúrában

Sorsok

Az emberiség szabad akarata régóta vitatott téma a történelemben. Egyes vélemények szerint az emberek szabadon születnek, és útközben alakítják ki a sorsukat; mások szerint az emberek írott sorsukkal és földi céljukkal születnek. Ez a vita filozófiai vitát nyit meg, és mindennek a kezdete a sorsok és a halandók írott sorsának a görögökben való szerepeltetése lehetettmitológia.

A sorsok eszméjét importálták a római mitológiába, ahol Parcae néven ismerték őket, és nemcsak a halállal, hanem a születéssel is kapcsolatban álltak. Ebben az értelemben a születéskor megírt sors eszméje a Római Birodalomban folytatódott, és onnan terjedt el a nyugati világban.

Tények a sorsokról

A Sorsok Nyxtől, az éjszaka istennőjétől születtek. Nem volt apjuk.

A Sorsok Horae testvérei voltak, az évszakok istennői, valamint több más, Nyx gyermekei.

Szimbólumaik közé tartozik a cérna, a galamb, az orsó és az olló.

A sorsokat nem gonosznak ábrázolják, hanem egyszerűen csak végzik a feladatukat, azaz kijelölik a halandók sorsát.

A három nővér feladata volt, hogy döntsenek a halandók sorsáról.

A fonal az életet és az élethosszat jelképezi.

A Fúriák a bosszú istennői voltak, és a rossz cselekedetekért a büntetést osztották ki. A Sorsok a szükségszerűség törvényei szerint osztották ki a jó és a rossz arányát minden egyes ember számára, és döntöttek az életük hosszáról és a haláluk pillanatáról. Néha a Fúriák a Sorsokkal együtt dolgoztak a büntetés kiosztásán.

Röviden

A sorsok a görög mitológiában kiemelkedő jelentőségű lények voltak, hiszen ők felügyeltek és diktáltak mindent, ami a világban történt. A sorsok befolyása nélkül nem kezdődött és nem ért véget egyetlen élet sem. Ezért szerepük a görög mitológiában ősi volt, és a kultúrára gyakorolt hatásuk napjainkban is jelen van.